A hajdani Szentesi Háziipari Szövetkezet megalakulásának 65. évfordulójára emlékezünk az idén. A hosszú évtizedeken át sikeres szövetkezet előbb a HISZÖV (Háziipari Szövetkezetek Országos Szövetsége), majd később a KISZÖV (Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége) tagjaként térségünk egyik legjelentősebb munkáltatója volt. A visszaemlékezésben Kőszegi Anna a partnerem, aki 1957-ben bedolgozóként került a Háziiparhoz, és 29 éven át volt a szövetkezet tagja.

– 1959. január elsején alakult meg a perzsaszőnyegszövő műhely, amely 1960 nyarán a mai Apponyi térre, a Tekulics műhelybe költözött. Itt, és közben a hímző részlegen is dolgoztam. 3 év múlva részlegvezető lettem, még ez év őszén a műhely visszaköltözött a Szent Anna utcai központunkba.
– Milyen munkaterületeken dolgozott a közel három évtized alatt?
– A perzsaszőnyegszövő műhelyben 10 évet töltöttem. Közben munka mellett tanultam, leérettségiztem és képeztem magam azután is. Így dolgozhattam adminisztrátorként, raktárosként, előkalkulátorként és ugyancsak 10 évig személyzeti vezetőként.
– A szövetkezeti tagság járt-e valamiféle előnnyel annak idején?
– Sosem kerestünk túl sokat, de biztonságban érezhettük magunkat a munkahelyünkön. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak jelentős védelmet biztosítottak a tag számára. A kezdő féléves próbaidő után lett véglegesítve, ha meg voltak a munkájával a vezetőink elégedve, illetve a munka a leendő tag számára is megfelelt. A tagsággal tagkönyv is járt, és a tag a fizetéséből részjegyet jegyzett. A megváltott részjegy biztosította őt arról, hogy a szövetkezet nyereségéből részesedni fog, osztalékot is kaphat. Ezeket a juttatásokat becsülettel ki is fizette a vezetőség. Azt az elvet követték, hogy előbb a dolgozók kapják meg a járandóságukat, és ők a legvégén.
– A fénykorában milyen részlegei voltak a szövetkezetnek?
– Kiemelkedő volt a varró részleg, azután volt necc hímző horgoló részleg, kézi szövő takács részleg, a norvég mintás kesztyűk készítői és a kosárfonók. Ez utóbbi sajnos a legkorábban szűnt meg. Rendkívül érdekes és nehéz munkafolyamatot végeztek az itt dolgozók.
– Mit kell ezen érteni?
– A kosárfonás alapanyagát a Tiszaszigetben a vesszőtelepen termelt fűzfavesszőkből nyerték. A kosárfonáshoz a vesszőhúzók és vesszőfőzők készítették elő az alapanyagot.

Balról: Janó Imre (kosaras), Cseh Erzsébet (perzsás), Ballos Mária (takács), Virág Mária (perzsás), Stiak Béláné (perzsás), Bihari Margit (perzsás), Balsi Mária (perzsás), Makai Kiss Lídia (perzsás), Szabó Teréz (perzsás), Makai Kiss Klára (perzsás), Török Julianna (perzsás).

A vesszőhúzók munkája nagyon nehéz munka volt. Majd ezután a vesszőket nagy téglalap alakú fedett üstben főzték elő, ebből készültek a vesszőbútorok, egyes kosarak, virágtartók, garabolyok.
– Ejtsünk szót néhány szakmai, technikai érdekességről, mi volt pl. a snitt, vagy a necc…
– A snitt az a szabásminta, amelyet az OKISZ labor bocsátott rendelkezésünkre. A varró részleg ez alapján készítette pl. a pántos, fodros, zsebes Zsóka kötényeit, akkor divatos anyagokból varrták a munkaköpenyeket, blúzokat, exportra a lányka ruhákat. A necc pedig egy különleges háló, amely különféle öltéstechnikával nyerte el mintázatát, terítők, függönyök készültek ezzel a munkaigényes eljárással.
– Mi a különbség a perzsa és a torontáli szőnyeg készítése között?
– A perzsaszőnyeg, mint pl. az indus madaras, háromágú gyapjúfonálból csomózással készült, míg a torontáli szövéséhez ötágú gyapjúfonalat használtunk. A perzsaszőnyeg eszközei a felvető (cord), leszövő, a csépléc, a baba, a nyüst vagy a leverő villa. A szövő ülve dolgozott. A torontálinál a szövő állt. Ebben az esetben a leverő villát a bordaláda helyettesítette. A szövő a lábíróval váltotta a nyüstöket…
Kőszegi Anna elmondta még, ahogy az egyes részlegek, a kosárfonás után a necc, hímzés, horgolás és a kesztyűkészítés is megszűnt, az így felszabaduló munkaerő a mechanikai szövőkhöz, vagy a szabászatra képeztette át magát. Beszélt arról is, hogy a Háziipari Szövetkezet a Bercsényi utca 103. szám alatti Dóczi-féle tésztagyár épületét megvásárolta, telephellyé alakította át, és hosszú évekig működtette.

Dömsödi Teréz

Előzmény: http://www.varosivisszhang.hu/?p=19697
http://www.varosivisszhang.hu/?p=19787

Megjelent 2017. január 15. online újságunk 1. és 3. oldalán.
http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=40969

Ez a bejegyzés 2017 01 27 14:20-kor készült és a következő kategóriákban található: Sztori, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.