Cafeteria változások 2017-től
A jelenlegi rendszer megváltoztatására azért volt szükség, mert a SZÉP kártya és az Erzsébet utalvány bevezetésével a korábbi években Magyarországon értékesített más típusú utalványok háttérbe szorultak, illetve ki is szorultak, mint pl. a Sodexo, a Chéques Déjeuner és az Edenred.
Az idevonatkozó adótörvények változtatása (szigorítása) már 2011-ben elkezdődött. Az Erzsébet utalványon kívül a többi utalvány is elveszítette az adótörvényben biztosított kedvező besorolását, így a munkáltatóknak már nem érte meg a külföldi cégektől rendelni. Az Erzsébet utalvány jelenleg is 31 %-kal adózik (ezt a munkáltatónak kell megfizetnie, havi 8 ezer Ft-os juttatásig a dolgozónak nincs adóterhe), míg a francia cégek által forgalmazott utalványoknak már több mint 50 % lett az adóterhelése. A várható események be is következtek: a munkáltatók nem rendeltek a francia cégektől, így ők kiszorultak a piacról. Emiatt az Európai Unió Bíróságához fordultak jogorvoslatért, aminek az lett a vége, hogy a bíróság megállapította: a SZÉP kártya és az Erzsébet utalvány rendszerének egyes elemei nem egyeztethetőek össze az uniós joggal.
Az Európai Unió bírósága szerint: „a magyar cafeteria szabályok akadályozzák a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, hátrányosan megkülönböztették más tagállamok cégeit, amelyek ezzel kiszorultak a magyar cafeteria piacról”. A lényeg, hogy a francia cégek ismét visszatérhetnek a magyar piacra, de szerintem nem sok sikert fognak itt elérni. Ennek oka pedig a 2017-től bevezetendő új cafeteria szabályok, melyek szintén a már bevált magyar utalványokat „teszik helyzetbe”. A változtatások az alábbiak:
– az éves keretösszeget meg nem haladóan juttatott pénzösszeg adható kedvező adózással a munkavállaló részére. Az adóteher továbbra is a munkáltatón van.
– Ha valakinek a munkaviszonya egész évben fennáll, akkor adható 100 ezer Ft készpénz adómentesen a dolgozónak. Az adóteher itt is a munkáltatón van. Ha ezt az összeget meghaladják, akkor a felettes rész bérjövedelemnek minősül.
– A kedvező közteher mellett adható juttatások a közszférában dolgozók esetében nem haladhatják meg a 200 ezer Ft-ot, míg egyéb munkavállalók esetében a 450 ezer Ft-ot.
– Azok a juttatások, amelyeket eddig megszoktunk, mint béren kívüli juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) a jövő évtől nem minősülnek béren kívüli juttatásnak (!), de átmeneti rendelkezésként a jogszabály rögzíti, hogy 2017-ben egyes meghatározott juttatásként még adhatóak.
– Megszűnik az Erzsébet utalvány fogalma, hiszen e helyett lép be a 100 ezer Ft készpénz.
A Katalin Team Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetője, Kánvási Katalin közgazdász, igazságügyi adó- és járulékszakértő rovata.