Egykor olvastunk…
Vajda Ernõ szerkesztette az Alföldi Ellenzék nevû napilapot. Szentesen, a Kiss Bálint utcai “Bagolyvár” épületében nyomtatták. Az 1930-as, ínséges években szüleim a Vendlóczki családdal együtt rendszeresen járatták és olvasták.
Édesapám látását a háború idején károsodás érte. Az országban történtek azonban érdekelték. Az újság példányait a kezembe adta, hogy olvassak fel neki. Mutatóujjam a szavak, sorok alatt vezettem, majd összefüggõen olvastam. Így, és az olvasókönyvbõl tanultam. A következõ évtizedekben napilapok, képes kiadványok íróinak sorait kíséreltem meg értelmezni, tanulni belõlük. Az emberséges történeteket szeretem olvasni.
A sajtószabadság lehetõségével, fogalmával való visszaélés esetenként az embereket jogtalanul pellengérezõ szövegek is megjelennek néhány kiadásban. Átgondolásuk alapján hangzanak el különféle vélemények… “Szennylap – mondják. Az újságok színvonala olyan, amilyennek hagyjuk. Íróeszközt érdemes fogni az erkölcsért, a jóért, a szépért.
Petõfi Sándor Gyalázatos világ címû versének sorai útmutatóak: “Mert az idõ a jobb lelkek segéde,/ Kiáll ezeknek védelmezésére./ Idõ, hû gyámolom, benned megbízhatom.”
Kátai Ferenc