Jövőre a Szalva hagyatékot is láthatjuk? – Közoktatás és múzeum

A szentesi Koszta József Múzeum értékes programokkal emlékezik meg a Biblia Évérõl. A látványos elõadás sorozatot az Advent, a várakozás hangulatához igazították. A “Megyeháza” hatalmas épületében azonban a múzeum nagyon szerény gazdálkodás mellett, feszített tempót tartva üzemel. Dr. Béres Mária igazgatónõt az új feladatokról és tervekrõl is faggattuk.

– A Biblia Évéhez kapcsolódó programsorozatunkkal az volt a célunk, hogy az Advent idõszakában egy kis nyugalomra, megállásra, elgondolkodásra késztessük az embereket. Némi muníciót adjunk a karácsony lelki megéléséhez, – összegzett.
A már megvalósult programokról az igazgatónõ elmondta:
– Elsõként a szegedi Szabó András diaporáma, (zenés diavetítés) retro bemutatóját említhetem, amely a filmkészítés hõskorába vezette vissza a nézõket. A mûfaj nagy személyisége a Bábel világába, az egyetemes kultúrtörténetbe saját – húsz éven át készült – monumentális festményével, versekkel zenével, bibliai idézetekkel kalauzolt. 
Másodikként: a szegedi múzeum reprezentatív biblia kiállítása érkezett Szentesre. Az alkotások többsége eddig a raktárak mélyén lapult, most – restaurálás után – megmutatkozhattak az élvonalbeli reneszánsz festõk alkotásai.
A harmadik alkalommal a fiatalokra gondoltak elsõsorban, – hallottuk az igazgatónõtõl, aki elmagyarázta, hogy a bibliodráma az utóbbi idõben felfedezett mûfaj, amelynek lényege: a dramaturgia eszközeivel is átgondolni, eljátszani a korabeli történéseket. Olyan részletekre irányítja a figyelmünket, amelyeket a szentírás olvasásakor talán észre sem vennénk.
– Emlékeztünk továbbá Bálint Sándor szakrális népi tárgyi gyûjteményének bemutatásával is a Biblia Évére. A tárlatot Szabó Magdolna készítette és ismertette, aki a Borbála napi népszokásokról is mesélt.
Nagy szeretettel várták a közönséget Petrás Mária népdalénekes, vallásos tárgyú kerámia készítõ előadására is december 16-án.
– Mennyire elégedett a programsorozat látogatottságával, – érdeklõdtünk.
– Az eddigiekrõl azt mondhatom, hogy változó. Sok városi program volt párhuzamosan, hiszen jellemzõ, hogy gazdag és változatos a szellemi élet kínálata. Fontosnak tartom, viszont hogy új arcokat tudtunk a múzeumba csalogatni.

– Nem volna célszerû inkább felosztani, hogy ki-ki mely idõszakra teszi a programjait? Pl. egyik hét a múzeumé, másik a könyvtáré…
– Igyekszik a mûvelõdési osztály a koordinációt elvégezni. Igaz, hogy negyedévre elõre tervezünk, de a konkrét megvalósulást sok körülmény befolyásolhatja. Nyilván az iskolai rendezvényekkel nem ajánlott a párhuzam, de talán nem is baj, hogy sok a kínálat.
Dr. Béres Mária, a Koszta József Múzeum igazgatónõje szerint megoldhatatlan lenne a sok irányú igazodás.
– Beszéljünk a jövõ évrõl is. 2009. mit tartogat az önök számára?
– Azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy hasznos ismeretekkel szolgáljuk a helyi oktatás ügyét. Már elkezdtük szervezni a jövõ évi programokat. Januárra, a Magyar Kultúra Napjára népi hangszerek bemutatásával és kiállításával készülünk. Egy zenész-kutató több mint ötven hangszert szólaltatna meg. Februárban nem maradhat el a Zsuzsanna zenegép megszólaltatása, ezúttal egy kamara-kiállítás keretében, amely a zenegépek történetét dolgozza fel, – vázolta a zenemûvészeti oktatásban résztvevõknek ajánlott rendezvényeket, és így folytatta:
– A tavasz folyamán a földrajz iránt érdeklõdõ gyerekek örülhetnek, hiszen a ligeti épületben nyíló kiállítás témája: Indonézia kulturális, népi hagyományai és szokásai.
Az igazgatónõ õszre  további izgalmas kiállításokat ígér. Egyik a ligeti épületben a “Térbezárt pillanat” c. fotókiállítás, amely a három dimenzió jegyében minden korosztály számára tartogat meglepetéseket. Pl. XIX-XX. századi enteriõröket is reprezentálnak majd, és ekkor tervezik a Szalva emlékszoba megnyitását is.
– Az idõszaki kiállítások sorában mi árulható el a Múzeumok Éjszakájáról?
– A Múzeumok Éjszakájára nyitunk meg egy neolit és rézkori idol kiállítást, amikor a kõkori és rézkori népek istenszobrocskái, oltárai gazdag hazai világába nyújtunk betekintést. 
Egyebekben mik a várakozásaik?
– Az idén pályázunk a múzeumpedagógiai oktatáshoz két termünk felszereléseire. Itt, a “megyeháza” épületében az általános és középfokú képzés, valamint a felnõttek számára indítanánk be szolgáltatásainkat, míg a ligeti épület a felsõoktatásban résztvevõket célozná meg. Ezzel a raktárainkban felhalmozódott értékek feldolgozására, és az oktatásba bevonására nyílna új lehetõség. Terveink között szerepel továbbá egy speciális erdei iskolai program, amely a ligetre alapozva a legkisebbekhez szólna. A ligeti épületben iskolatörténeti kiállítás is helyet kapna.
Úgy hallom, szerények a mûködési feltételeik?
– A megye közel 6 millió forintot költött az épületek állagmegóvására az idén. Mind a ligeti épület, mind a Péter Pál polgárház részesült ebbõl, és teljesen megújult a Fridrich fényirda, ez pozitívum. Viszont a rezsiköltségeken felül mindöszsze havi 80 ezer forintból kell a 6 kiállítóhelyünket fenntartani… 
– Ezek után adódik a kérdés, a raktárakban elhelyezett tárgyakat milyen ütemben tudják feldolgozni?
– Ez óriási feladat. Elõször a külsõ raktárakból a tárgyakat megtisztítva próbáljuk rendszerezni. A költségvetésünk függvényében vásároljuk a polcokat, és helyezzük el a tárgyakat, hogy áttekinthessük õket. Rózsa Gábor sajnálatos hirtelen távozásával megszakadt ez a munkafolyamat. Próbáljuk a lemaradásainkat pótolni. De pl. ma a történeti gyûjteményünk 60-80 ezer tárgyat, dokumentumot jelent, jelentõs, mintegy 25 ezres dia és fotóanyaggal. Mivel kevesen vagyunk, nagyon lassú ez a folyamat. Évekig tart pl., mire a Szalva hagyatékot is méltóképpen el tudjuk helyezni. Sokkal több dobozra, és polcokra   is szükségünk lenne.
De azért van ok az elégedettségre is?
– A legnagyobb büszkeségünk most az, hogy külsõ segítõk bevonásával ugyan, de a környezõ feltárási munkák (felgyõi hulladéklerakó, csongrádi elkerülõ út) idénre vállalt szakaszát határidõre be tudtuk fejezni. A feltárások után több tízezer tárgy került ismét a múzeumba. A felgyõi római és szarmata leletekbõl az elsõ félévben állandó kiállítást tervezünk. (Az ide vonatkozó képillusztráció fent, – szerk.)
Kép és szöveg: Dömsödi Teréz

Egy hozzászólás “Jövőre a Szalva hagyatékot is láthatjuk? – Közoktatás és múzeum” bejegyzésre

  1. Múzeum:

    ÉRTESÍTJÜK A TISZTELT LÁTOGATÓ KÖZÖNSÉGET,
    HOGY A KOSZTA JÓZSEF MÚZEUM MEGYEHÁZI KIÁLLÍTÁSAI
    2008. DECEMBER 17-TŐL ELŐRELÁTHATÓAN 2009. JANUÁR 21-IG,
    A LIGETI ÉPÜLET KIÁLLÍTÁSAI MÁRCIUS 13-IG
    MŰSZAKI OKOK MIATT ZÁRVA TARTANAK.
    ELŐRE BEJELENTKEZETT CSOPORTOKAT 2009. JANUÁR 6-TÓL TUDUNK FOGADNI.
    (Tel.: 63/313-352)
    A PÉTER PÁL POLGÁRHÁZ ÉS A FRIDRICH FÉNYÍRDA IS A FENTI FELTÉTELEKKEL LÁTOGATHATÓ.

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.