Prof. Dr. Lantos Ferenc : “Önálló fűszerpaprika körzet lehetnénk…”
Szentesen él, minden nap közöttünk jár az a fiatal kutató, aki a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán agrokémiai, kertészeti ismereteket oktat. Kutatóként azonban a neve országunk határain túl is egyre ismertebb. Dr. Lantos Ferenc a beszélgetőpartnerem Tudósklub rovatunkban. E rövid cikk is rávilágít arra, mennyire különleges, értékes munkát végez, amelynek a jövő egyetemistái felkészítése is fontos része.
-Kutatásai a fűszerpaprika termesztés és hasznosítás területeire irányulnak, hol tart most a szentesi génmegőrzés?
– Szentes korábban – Szeged és Kalocsa mellett – a legjelentősebb fűszerpaprika körzet volt, majd beolvadtunk a szegedi körzetbe. Az élet azonban nem áll meg! A Szentesre települt DUNA-R Kft. közel hetven fajta paprika vetőmagot forgalmaz, az együttműködésünk folyamatos a kutatások területén. A Szalva-fajták a Szentesi Mag Kft. tulajdonában vannak. A mai piac nem tűr el már 10 éves fajtákat sem, tehát állandóan haladni kell a korral. A legfrissebb kutatási eredményeink bizonyítják, hogy a fűszerpaprika felhasználási lehetőségei széles körűek. Szentes visszaszerezhetné tehát hajdani pozícióját, és önálló fűszerpaprika termesztő és feldolgozó körzet lehetnénk.
– Az egyik hasznosítási terület az élelmiszeripar, a másik a gyógyászat, vagy más területek is szóba jöhetnek?
-Ha létrejönne Szentesen a tervezett laboratórium, azzal ide vonzanánk a fél világot. Érdemes tudni, hogy a szentesi cseresznyepaprikában kimutatott kapszaicin koncentrációja, tisztasága egyedülálló, s hogy ennek mi a konkrét oka, azt még nem sikerült kideríteni. A rákkutatásban tehát a szentesi cseresznyepaprika lehetne a befutó. Az ázsiai példák a kapszaicin és C-vitamin együttes alkalmazásával, csodálatos gyógyulásokról számolnak be. Emellett természetesen a paprikakutatások még számos új eredményt és felhasználási lehetőséget hozhatnak.
– Japán és Isztambul egyetemei, ahol az ön munkásságát jól ismerik, hasznosítják. Lehetséges, hogy hosszú távon a kutatási eredményeiből idegenben profitálnak inkább, mint mi, magyarok idehaza?
– Csak annyit használhatnak a kutatási eredményeimből, amennyit én engedek, a partnerek ezt maximálisan tiszteletben tartják. Tokiónak adtam a „Tokió” nevű paradicsom jellegű paprikámat, amelyet egyedüliként forgalmaznak. Nem kis dolog egyáltalán bármilyen termékkel bekerülni a japán piacra, ott Világkiállításon részt venni és díjat nyerni. Amit viszont szeretnék, hogy a magyar paprikakutatások Hungarikumként legyenek elismerve idehaza, hiszen a szegedi Ferences rendi szerzetesek, Szent-Györgyi Albert, Jancsó Miklós vagy Szolcsányi János munkássága felbecsülhetetlen érték ezen a területen.
-Annyit hallottunk korábban az erős paprika egészségre ártalmasságáról, ez tehát tévedés?
– Persze a koncentráció nagyon fontos. Semmi nem támasztja alá, hogy ha valaki nagy mennyiségben fogyaszt erős paprikát, az egészséges lesz. A kapszaicin egyrészt védelem a növény számára, nem eszik meg az állatok. Másrészt serkentő, stimuláló alkaloid is egyben, immunfehérjét szabadít fel, amit a kísérleteink igazoltak. Használata érzéstelenítésre engedélyezett, a rákterápiában nem engedélyezett, viszont tiltva sincs jelenleg.
SZENT-GYÖRGYI ALBERT NYOMDOKAIN HALAD A SZENTESI KUTATÓ
-Van külön örömhír is a számunkra…
– Igen, Dr. Papp Zoltán sebész főorvossal, kutató társammal megpályáztuk a „Csípős magyarok” c. könyv megjelentetését, amelynek a Szegedi Tudományegyetem a kiadója, és nyert a pályázatunk. Jövőre mind az orvostudomány, mind a mezőgazdaság és természettudomány oldaláról meg tudjuk ismertetni az olvasókkal a paprikakutatások eddigi eredményeit.
– A Horváth Mihály Gimnázium diákjai mi-mindent tanulnak öntől a kutatásokról?
– A Studium Generale programban előbb csak a végzősök közül, most már több évfolyamból, sőt vásárhelyi és szegedi diákok is ismerkednek a kutatómunka fortélyaival. Elsősorban azt igyekszem megtanítani számukra, hogyan kell a diplomamunkát elkészíteni. Amikor lehetőség van Papp doktor és a Kaliforniai Rákkutató Központ professzora, a magyar származású Dr. Boros G. László is közreműködik vendég előadóként. A diákok rendszeresen részt vesznek a kutató diák konferencián, idén a Kárpát-medencei döntőn köztársasági elnöki emlék oklevelet kaptak. Szeptember 23-án az isztambuli egyetemre visszük el őket, ahol angol nyelvű prezentációt tarthatnak.
– Kutatásai során hogyan viszi tovább Dr. Szent-Györgyi Albert Nobel – díjas tudósunk örökségét?
– Szent-Györgyi Albert a szentesi paradicsompaprikából fedezte fel a C-vitamint. Azt mondta, a paprikakutatásokat sohasem szabad abbahagyni. Véleményem szerint a rákbetegség társadalmi eredetű. Ha a társadalmi viszonyaink megváltoznak, a mindennapi hajtás, az ember, embernek farkasa viselkedés, az élelmiszereink mostani összetétele, stb. megváltozna, a betegség is eltűnne. Szent-Györgyi mindig arra kereste a választ, miért kommunikál rosszul egy DNS. Lucifer (Az ember tragédiája) egy jó angyal volt, csak eltévedt. Lucifert ezért nem megölni kell, hanem jó útra téríteni. A beteg sejtekkel is ez a helyzet. Ezért kell ma Szent-Györgyi munkásságát tanulmányozni, ezért kell nekem őt követni – magyarázta a szentesi kutató.
– Dr. Lantos Ferenc, köszönöm a beszélgetést.
Dömsödi Teréz
A TUDÓSKLUB ROVAT A PÁLMÁSOK SZÖVETSÉGE MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÜL.