“Ki mivel keresi a kenyerét, azt szereti. Szabó a tûjét, kovács a kalapácsot, kubikos a talicskáját. Hûséges kenyérkeresõ szerszám, erõs fából való, miként a gazdája. Megszerkesztése külön tudomány, ahhoz bognárok, asztalosok, teknõcsinálók nem értenek, mert az egyedül csak a talicskakészítõnek tudománya.” Tömörkény István: Új talicska irányában.

Szentesen a múlt században Bai, Varga, Vidovics, Kun, Zelei kézmûves iparosok a folyók melletti rezgõnyárfákból kitûnõ, tartós talicskákat készítettek termelõ és játék célra. A kubikostalicska hossza 115 cm volt, oldalmagasítással 13-14 rakomány adott ki egy köbmétert. Az elsõ világháborúból hazatért honvédek egy része kubikosnak állt. Jó néhányuk fáslizták lábukat, hogy a kubikgödörbõl a gát meredek oldalán fel tudják tolni nehéz, földdel rakott talicskájukat a gát fejelésére. Néhány embernek felesége, nagyobbacska vézna fia segítette felhúzni a talicskát. 12 éves elemi iskolás voltam, ebben az idõben édesapám Erdélyben a Szeretfalva-Déda vasútvonal építésénél dolgozott. Lelkesen felajánlottam, hogy elmegyek, segítek neki, de nem járult hozzá… Õ is fáslit tekert, készíttetett széles bõrbõl nyakba akasztható hámot, melyet a taliga szarvához lehetett rögzíteni.
Kátai Ferenc

Ez a bejegyzés 2016 04 02 00:31-kor készült és a következő kategóriákban található: Merengö, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.