Szenyéri Dániel öröksége – A családi szálak nyomában
Csiszár Endre I. helyezést ért el Szenyéri Dániel tekerõs életútja címû pályamunkájával a Szenyéri Dániel és kora néprajzi gyûjtõpályázaton. Az eredményhirdetésére 2005. július 21-én 16 órától került sor Szentesen a Koszta József Múzeumban. A dolgozatot Hankó Györgyné összeállításában ismertetjük.
“Csiszár Endrének hívnak, 15 éves vagyok, 1989. aug. 22-én születtem Szentesen. Jelenleg a szentesi Horváth Mihály Gimnázium 9. a osztályos tanulója vagyok. Édesapám Csiszár István, édesanyám Becsák Edit, nagyapám Becsák János, aki Sze-nyéri Dániel legidõsebb lányának – Erzsébetnek (1908-1994) – egyik gyermeke. Tehát Szenyéri Dániel az én üknagyapám.”
Szenyéri Dániel (1885-1969) tekerõs, 1957-tõl a Népmûvészet Mestere, édesapja – Szenyéri János (1841-1920) -, a leghíresebb tekerõs és tekerõkészítõ volt Szentesen. Úgy is hívták “a tekerõ gyáros”, mert családjával abból élt, hogy tekerõket készített. 1896-ban bronzérmet nyert a szegedi kiállításon hangszerével. Dániel fia már kisgyermekkorában megtanult tekerõzni, hogy édesapja – az õ játéka nyomán – ellenõrizze a készülõ hangszer hangját. Dani fia hamarosan megtanulta apja mellett a tekerõkészítés mesterségét is, majd kubikos lett. Munkavezetõként bejárta a Monarchiát a Kárpátoktól az Adriáig. Az I. világháborúig bandagazda volt, majd késõbb pallérrá “küzdötte fel magát”. A pallér abban az idõben rangsorban az építésvezetõ mérnök után következett. Feladata a bandagazdák elszámoltatása, munkavégzésük ellenõrzése volt. Szenyéri Dániel részt vett a Tisza szabályozásában gátépítõként, valamint Erdélyben a csíki-, a máramarosi- és a Gyergyói – havasokban vasútépítõ munkálatokban is. Fõ foglalkozásából adódóan a téli hónapokat itthon – Szentesen – töltötte. Ilyenkor alkalmi munkával és tekerõzéssel tartotta el magát és családját. 1908. és 1915. között születtek gyermekei, Erzsébet, Anna, Terézia, Julianna és Dániel. 1942-tõl már kis földjük mûvelésébõl és piacolásból (zöldség – gyümölcs árusításából) is jutott a családi kasszába.
1950-ben Budapesten dolgozott, ahonnan betegen jött haza. Érszûkület miatt elõbb az egyik lábát, majd 10 év múlva a másikat is levágták. Betegsége testben-lélekben megtörte, ám azt mégis méltósággal viselte. Sajnos 1959-ben közúti baleset áldozata lett egyetlen fia és fiú unokája. Bánatát növelte, hogy az amúgy is gyakran betegeskedõ feleségét – Csáki Teréziát (szül: 1889) 1967-ben elvesztette. Õ maga 1969. február 22-én nyolcvannégy éves korában hunyt el. A szentesi Szeder-temetõben nyugszik hitvesével, Julianna lányával (1913-1998), aki évtizedeken át szeretettel és odaadással gondozta õket. Szenyéri Julianna – édesapja halála után – apja és nagyapja emléktárgyait, tekerõit méltó helyre szándékozta juttatni, (Bp. Zenetudományi Intézet, Néprajzi Múzeum, szentesi Koszta József Múzeum, magángyûjtõk, stb.) ennek ellenére sajnos
Szentesen tudomásunk szerint nem maradt apja és nagyapja tekerõibõl egy sem. “Szenyéri Dániel fiatal korától kezdve haláláig nagyon sokat, sokaknak muzsikált. Elbeszéléseibõl tudjuk, hogy nagyon szeretett énekelni, sok nótát tudott, gyûjtött (hanganyag). A szentesi tanyavilágba eljárva egy tárogatóssal, végigmuzsikáltak lakodalmakat, névestéket és különbözõ családi összejöveteleket. Kodály Zoltánnal való kapcsolata mély nyomokat hagyott benne. Kodály néhány napig vendégül is látta otthonában, ahol hangfelvételeket készített vele. Késõbb levélben tartották a kapcsolatot. “Én nem tanultam Kodálytól, õ tanult tõlem. Én annak is adtam dalt. Sokan vittek el tõlem dalt. Valódi népdalt.” 1957. augusztus 20-án elnyerte a Népmûvészet Mestere címet. Több rádió és tévé felvétel is készült vele az évek során.”
Szenyéri Dánielt sokan keresték fel népdalgyûjtés céljából. Pl. Balla Péter református lelkész, Vikár Béla, Volly István, Sárosi Bálint, Dincsér Oszkár, Derzsi Kovács Jenõ, Balázs Árpád népzenekutatók, valamint Zsíros Katalin – szentesi – honismerettel foglalkozó tanárnõ, aki a már beteges Szenyéri Dániellel 1967. õszén készítette azt a magnetofon felvételt, amelyen Szenyéri Dániel tekerõzik, énekel és beszél életérõl, zenei munkásságáról, hitvallásáról (hanganyag).
Csiszár Endre szentesi gimnazista ötoldalas dolgozatát húsz fénykép és három hanganyagot tartalmazó CD lemez egészíti ki (Zsíros Katalin 1967-i gyûjtése, Horváth János 1998-i gyûjtése Szenyéri Juliannával, valamint Csiszár Endre ez évi gyûjtése. Ez utóbbin Szenyéri Dániel Anna lányának (1916-1960) a fia, Báthori József (szül.: 1935) énekel.