Nevessünk együtt!!!
A pap panaszkodik a helyi rendõri szervnek:
– Biztos úr, ellopták a biciklimet. Mit tegyek?
– Hát, tiszteletes úr, nem sokat tudok magának segíteni. Tudja, mit? Ha holnap misét tart, sorolja fel a Tízparancsolatot, és nézzen körül a hívei közt, amikor odaér, hogy ne lopj! Biztos látni fogja a tettest, ahogy behúzódik a padba.
– Köszönöm, biztos úr, megfogadom.
Másnap újra felkeresi a rend õrét a pap.
– No, atyám, bevált?
– Bevált, de még mennyire. Amikor odaértem, hogy ne paráználkodj, rögtön eszembe jutott, hogy hol hagytam a biciklit.
A postás utolsó napját tölti a nyugdíj elõtt a körzetében, és mindenki valami aprósággal kedveskedik neki. Van, akitõl egy levélbontó kést, van, akitõl egy kis pénzt kap.
Az egyik házban egy szõke bombázó nyit ajtót pongyolában. Behívja a hálószobába a meglepett postást, és egy nagyot szeretkezik vele. Ezután készít neki reggelit, majd távozáskor ad neki száz forintot. A postás értetlenül áll az ajtóban, és megkérdezi:
– Mondja, kedves, minek köszönhetem ezt a kényeztetést?
A szõke nõ megvonja a vállát, és közben magyarázza:
– Tudja, tegnap este megkérdeztem a férjem, hogy mit adjak magának, mire õ azt mondta: “ B. … meg, adj neki egy százast” , a reggeli már az én ötletem volt.