Nyugdíj előtt
A Katalin Team Adó- és Pénzügyi Tanácsadó KFT. ügyvezetõje, Kánvási Katalin közgazdász, igazságügyi adó- és járulékszakértõ
rovata.
Többször felmerül a kérdés, hogy vajon megéri-e az, hogy a vállalkozó nyugdíjba vonulása elõtt “megnyomja” a járulékfizetést annak érdekében, hogy a nyugdíja magasabb legyen?
A válasz egyértelmûen az, hogy nem.
Egy átlagos keresettel rendelkezõ munkavállaló, egy átlagosan ledolgozott 40 év munkaviszony alatt kb. 2 millió Ft nyugdíjjárulékot fizet be (egyébként mindenki azt gondolja, hogy ez az összeg jóval több, de ez tévedés). Ez az érzés pedig abból fakad, hogy “milyen sokat fogtak le a fizetésembõl adóra”. Ez valóban igaz, hiszen az adóterhelés jelenleg 16%, és még ezután jönnek a járulékok: a 10% nyugdíjjárulék és a 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerõ-piaci járulék. Az elõbbit azért fizetjük, hogy legyen nyugdíjunk, az utóbbit pedig azért, hogy legyen egészségügyi és munkanélküli ellátásunk, ha arra kerül a sor.
Cikkeimben már többször felhívtam az olvasók figyelmét az öngondoskodásra. Most ismét ezt teszem, hiszen a nyugdíjak kifizetésére vonatkozó jövõbeni terv az, hogy az ezután nyugdíjba vonulók – alapesetben – egyre alacsonyabb és alacsonyabb nyugdíjat fognak kapni. Nem lehet kivitelezni azt, hogy a jelenlegi nyugdíjakat csökkentsék. Ha ez a “magas” nyugdíjjal rendelkezõ réteg elhagyja a földi világot, az újonnan nyugdíjba vonulóknak egyre kevesebbõl kell majd kijönniük. Ennek oka pedig mindenki által ismert: nincs gyerek, aki majd felnõtt korában járulékfizetõ lenne. Ha fel is nõ egy-egy nemzedék (mert gyerek azért van, de nem elég arra, hogy az egyre jobban elöregedõ társadalmat eltartsa), azokból is nagyon sokan külföldön keresik a szerencséjüket.
Véleményem szerint az a munkavállaló, aki külföldön pl. 2-3 ezer eurót keres havonta, valószínûleg soha nem fog Magyarországra visszatérni az éhbérért, így nem is fog azok közé tartozni, aki járulékot fizet a költségvetésbe az újraelosztás céljára.
Gondoljunk bele a költségvetés helyzetébe: hónapokkal kevesebb öszszeg folyik be a járulékfizetõktõl, mint amennyit ki kell fizetnie nyugdíjakra. Ezt valahonnan pedig elõ kell teremteni, hiszen akik már nyugdíjasok, õk is befizették a járulékokat a maguk idejében, és most jogosan várják vissza a gondoskodást. A lényeg, hogy az így keletkezõ hiányt más tárcáktól veszi el a kormányzat, mert nem nagyon tud mit tenni.
A nyugdíjrendszer gyökeres átalakításához a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem mert hozzá nyúlni, pedig az elõttünk álló problémák mára már teljesen letisztultak. Az átalakítás elsõsorban a pénzhiány miatt nem valósult meg. A mindenkori kormányok tolják maguk elõtt a problémát. Mindenki úgy van vele, hogy majd oldja meg ezt a kérdést az, aki majd akkor éppen kormányozni fog.
Kicsit elkalandoztam az eredeti kérdéstõl, tehát miért is nem éri meg többet befizetni az utolsó években? Azért nem, mert nem csak ezt számítják, hanem az elmúlt 40 évet.
Mindenki gondoljon bele, hogy mennyi volt a fizetése. Nekem például az érettségi után (32 évvel ezelõtt) 2.350 Ft/hó. Vajon ebbõl mennyi nyugdíjam is lesz?
… hát ezért nem éri meg …
Amennyiben van olyan adózással kapcsolatos téma, amelyrõl szívesen tájékozódna jelen kereteken belül, kérem, juttassa el hozzám témajavaslatát az alábbi email címre: katalin2012@invitel.hu, vagy kérje telefonon: 06/20/985-1707.
(x.)