Koncepciók hónapja
IFJÚSÁG, IDŐSÜGY, EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS
IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ – EGÉSZSÉGMEGŐRZŐ TERV – IDŐSÜGYI STRATÉGIA
IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ
A jövő év január elsejétől az önkormányzat a vállalt ifjúságpolitikai feladataihoz normatív jellegű támogatást rendel. Fontosnak tekinti ugyanis a fiatalok közéleti részvételének erősödését. A 12-19 éves korosztály körében elvégzett felmérések adják a most elfogadott koncepció alapjait, ugyanis az ágazati jellegű ifjúsági törvény kidolgozása még folyamatban van parlamenti szinten.
A helyi koncepció alapelvei között szerepel többek között, hogy az ifjúság, mint jelentős erőforrás, új értékek hordozója. A közéletiség mellett az együttműködés az, amely rávilágít a korosztályi problémákra. Fontosnak tartják a szakemberek, hogy a fiatalok tevőlegesen vegyenek részt saját sorsuk alakításában.
A koncepcióhoz kiterjedt helyzetelemzés tartozik, ami rávilágít az önkormányzat lakáspolitikájára, valamint a fiatalok családi, szociális körülményeire. Veszélyeztető tényező a születésszám csökkenése mellett a fiatalok elvándorlása. Az itt maradókat pedig a létbizonytalanságon túl az egészségtelen életmódból adódó számos hátrány fenyegeti. Ezért az önkormányzat fontos feladata olyan munkaügyi koncepció megalkotása, ami a munkáltatói igényekhez alkalmazkodva nyújt képzést a lehetséges munkavállalóknak.
Amíg az iskolai sport ifjúságformáló szerepe csökken, örvendetes, hogy a szabadidős sporttevékenység és a sportegyesületi részvétel némileg növekszik. Jelentős szerep jut tehát a fiatalok megtartásában, önbecsülésük, tudatformálásuk pozitív alakításában az önszerveződő civil közösségeknek is.
EGÉSZSÉGMEGŐRZŐ TERV
Hazánk lakosságának az egészségi állapota az EU átlagát messze alulmúlja. A születéskor várható életkor ma megközelítőleg hat évvel marad el az Uniós átlagtól. A gyógyítás intézményi struktúrája elavult. A lakosság szemléletmódja, életvitele csak tovább nehezít a helyzeten.
A lakosság lélekszámának fogyása a szentesi kistérségben meghaladja az országos átlagot. A fiatalok elvándorlásán túl az okok a derekegyházi és nagymágocsi szociális intézmények felvevő hatásával is magyarázhatók.
A lakosság életmódjára jellemző a kiugró húsfogyasztás, az országos átlag felett 20%-kal fogyasztunk elsősorban baromfi és sertéshúst. Egyébként nincs ez másként a zöldségfélék, vagy a kenyér vonatkozásában sem. Fogyasztási szokásainkból is adódik, hogy a jövedelmek harmadát élelmiszerekre költjük. Sajnos a túlzott alkoholfogyasztás mellett megjelent a könnyű drogok élvezete is. A mértéktelen alkoholfogyasztóknak alig öt százaléka kér orvosi segítséget.
A Dél-Alföldi Regionális Egészségügyi Tanács felmérése szerint a munkajövedelmek aránya elmarad más térségekétől, viszont a mezőgazdaságból származó jövedelmek mértéke, háromszorosa az országos átlagnak. Ebből az aránytalanságból is adódik, hogy a szociális ellátó rendszer egyre növekvő jelentőséggel bír.
S ha megnézzük a legjellemzőbb betegségtípusokat, szomorúan láthatjuk, hogy a felnőtteknél a magas vérnyomással összefüggő, szív- és érrendszeri problémák túlsúlya a jellemző, ez okozza a leggyakoribb halálokot is. A gyermekek betegsége a vashiányos vérszegénység. A felnőtt háziorvosok tavaly 6-15 ezres, míg a házi gyermekorvosok 5-11 ezres betegforgalmat regisztráltak.
Elsődleges célkitűzés tehát a szív- érrendszeri megbetegedésekből eredő halálozási szám 50% alá csökkentése a szentesi kistérségben. A daganatos megbetegedések megelőzése érdekében a szűrővizsgálatok számát kell tovább növelni. Így szeretnék elérni a koncepció készítői, hogy 2013-ra a születéskor várható átlagos élettartam az EU átlagát elérje. Mindehhez nélkülözhetetlen az egészségügyi ellátórendszer korszerűsítése, hatékonyságának növelése.
IDŐSÜGYI STRATÉGIA
2004-ben 6719 60 év feletti állampolgár élt Szentesen. Az idős korúak száma – kis mértékben ugyan, de – évről évre növekszik. A hölgyek 4010-en, a férfiak 2709-en képviselték ezt a korosztályt. Ebből a lélekszámból a külterületeken közel háromezren élnek, ami indokolttá tette a tanyagondnoki szolgálat beindítását.
A lakosság elöregedésével évről évre többen veszik igénybe a különféle önkormányzati juttatásokat is. Időskorúak járadékában 49, lakásfenntartási (fűtési) támogatásban 1513 fő részesült tavaly, míg ápolási díjra 81-en voltak jogosultak. Átmeneti segélyért az előző évekhez képest valamivel kevesebben, 768-an folyamodtak a szociálpolitikai osztályhoz. Egyre nő a közgyógyellátottak száma is. Meglepő adat azonban, hogy az igényjogosultak többsége (594 főből 414) 51-60 év közötti.
Az idősellátás legfontosabb helyi intézménye a Gondozási Központ. Közel félszáz ember igényli a házi segítségnyújtást, 40 fő pedig a jelzőrendszeres házi gondozásba van bevonva. A szociális étkeztetés 173 főt érint. (Van rá esély, hogy jövőre visszaállítják a hétvégi étkeztetést.) A három idősek klubja évek óta 190 körüli főnek nyújt ellátást.
Alapvető önkormányzati cél, hogy az idős ember minél tovább otthonában legyen tartható. Másodlagos cél az idősek otthona. A szükséges ellátások minőségét azonban biztosítani fogja az önkormányzat, lehetőséget nyújtva önszerveződésükre, és támogatva azt.