Dalmácia, te varázslatos!
Közel négy évtizede kirándulunk együtt. Az utakat körültekintõen elõkészítjük, különösen, ha egy nagyobb társasággal megyünk. Szeretjük, ha sokszínû a program, van sava-borsa. Szerveztük már úgy, hogy különleges fesztivál, kiállítás, verseny, hajóút stb. is legyen benne.
Ez az út azért született, mert lányainkkal hosszú idõ után szerettünk volna visszatérni Dalmáciába.
Split mellett 10 kilométerre volt a hadiszállásunk Stobrecben, egy élhetõ, igazi pihenõhelyen. Gyönyörû kilenc napot töltöttünk együtt. A mindennapos közel 40 fokos meleg ellenére tudtunk pihenni, hála a kellemes légkondicionált szállásnak.
Teraszunkról – ahol reggeliztünk, vagy este poharazgattunk – csodáltuk a tengert.
A napi többszöri fürdés, úszás mellett jártunk néhány fantasztikus városban. A városokon erõsen érzõdik az itáliai hatás. Igazi idõutazás Splitben, Trogirban, Sibenikben, Omisban és Primorstenben sétálni. Gyönyörû tornyok, órák, harangok, templomok, míves kapuk, rusztikus, zsalus ablakok bukkannak fel mindenhol. Az ember azokat a köveket koptatja séta közben az utcán, melyeket anno római uralkodók, magyar királyok vagy éppen velencei kereskedõk is.
A lényeg persze a tenger! Az illata, a színei, a simogatása, morajlása, végtelensége különösen egy alföldi ember számára felejthetetlen élmény. A dalmát tengerpart kavicsos, köves, ritkán homokos strandjain nemcsak a víz tiszta, hanem a part is rendezett, van lehetõség letusolni úszás után magadról a sós vizet és inni egy finom hideg sört. Érdemes gumiszandált vinni, hogy könnyen menjen a be- és kijutás a köveken vagy a forró homokon. Agávék, pálmafák, faméretû tobzódva virágzó leánderek szegélyezik a part menti utakat, igazi mediterrán paradicsom!
Mindenki talál kedvére való strandot: kicsit, nagyot, meghittet, zajosat, gyorsan mélyülõt és gyerekbarátot is. A mi stobreci strandunk – a ház lábánál – csendes, kedves isteni jó kis hely volt!
Jelenleg is a világ minden tájáról érkeznek ide emberek: Kelet- és Nyugat-Európa szinte összes országából lehet látni autókat, az éttermek asztalainál hallani német, francia, holland, lengyel és magyar szót. A helyiek – úgy tapasztaltuk – szívesebben kommunikálnak németül mint angolul. Kedvesek, jó vendéglátók, segítõkészek.
A kánikulában isteni fagyikat ettünk, jókat söröztünk, néhányszor holdfényes estéken igazi kis dalmát étteremben a parton vacsoráztunk.
Hallgattuk a tenger hullámzását, a kabócák énekét. Az árak magasabbak, mint Magyarországon, viszont mind autópálya, mind étel tekintetében minõséget is kapunk érte.
Jó dolog a vízen ringani, nagyokat sétálni, jókat enni, de jó dolog utána a kék tenger birodalmából hazatérni, ahol a zöld és barna ezer változata kápráztat el bennünket!
Kastner László és
Kastnerné
Józsa Erzsébet
A rovat a
Pálmások Szövetsége
megbízásából készült.
LEGYEN A PÁLMA MINDENKIÉ!