A jövő útja: IFRS
A Katalin Team Adó- és Pénzügyi Tanácsadó KFT. ügyvezetõje, Kánvási Katalin közgazdász, igazságügyi adó- és járulékszakértõ rovata.
A Parlamentben elõrehozták a jövõ évi adótörvények elfogadását. Így már tudni lehet (november – december helyett!) a 2016. évi jogszabályokat. Az elfogadottak közül most csak a számviteli törvény változásairól beszélek.
Egyszerû könyvelõ elolvassa, jobb esetben esetleg egy elõadást is meghallgat errõl a témáról, tudomásul veszi és szépen hazamegy. Az a 100-200 szakember, aki viszont már most rendelkezik az országban nemzetközi mérlegképes könyvelõi szakvizsgával, az azonnal felismeri, hogy az IFRS szabályai kerültek módosításként be a számviteli törvénybe.
A magyar jogalkotás nem tudta már tovább húzni ezen nemzetközi szabályozás magyar jogrendszerbe történõ átültetését.
Jelenleg két számviteli rendszert használnak a világban: az egyik az Amerikában használatos US GAP, a másik pedig az IFRS (Nemzetközi Beszámoló-készítési Standardok). Ez azt jelenti, hogy minden országban, ahol rátértek ennek a használatára, egységes standardok alapján kell a könyvvezetési, illetve a beszámoló készítési munkákat ellátni. Erre pedig azért van szükség, mivel a cégek tevékenysége sok esetben nem csak saját országukban történik, hanem nemzetközi területen is. Ezáltal nemcsak a kereskedelmi, hanem a befektetõi kapcsolatok is jelentõsek lehetnek.
Az egységesítés indokai:
– a különbözõ országokban alkalmazott eltérõ számviteli szabályok eltérõ elveket alkalmaznak,
– egy-egy cég eltérõ országokban lévõ gyáregységei teljesítményét azonos módon kell értékelni és kimutatni a beszámolókban,
– az eltérõ elvek alapján készült beszámolók “közös nevezõre hozása” többletköltséget jelent a vállalkozásoknak,
– a befektetõk szempontjából is szükség van az azonos elveken készült beszámolókra azért, hogy egységesen tudják azokat értelmezni, és a befektetõi döntéseiket meghozni.
Magyarországon 2016-tól “csak” választható formaként jelent meg az IFRS elvek szerint készített beszámoló. Az, hogy most még nem kötelezõ minden Számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásra, annak indokai az alábbiak:
– a jelenleg regisztrált mérlegképes könyvelõk száma 55 ezer. A szakmát fel kell készíteni az átállásra, és idõt kell hagyni a tanfolyamok elvégzésére. Az elõzetes várakozások szerint drasztikusan le fog csökkenni a jelenlegi regisztrált létszám (kb. 5.000! fõre), aki rendelkezik majd ezzel a képesítéssel,
– a teljes bevezetés 2018-ra várható,
– a számviteli törvényhez kapcsolódó összes jogszabályt módosítani szükséges,
– a befogadó hivatalok által használt számítástechnikai rendszerek módosítása is szükséges.
Tehát, aki ebben a szakmában képzeli el a jövõjét, annak mindenképpen le kell tennie a nemzetközi mérlegképes könyvelõi szakvizsgát. Igaz ez a könyvvizsgálókra is. A jelenlegi könyvvizsgálói létszám a várakozások szerint 800 (!) fõ lesz a mostani regisztrált 3.000 fõ helyett.
Általánosan elmondható, hogy rengetek könyvelõ van a piacon. Ki így, ki úgy dolgozik. Itt a piaci megtisztulás, megújulás ideje! (Már éppen ideje!)
Persze ez nem azt jelenti, hogy aki nem fog ezzel a képesítéssel rendelkezni, az nem dolgozhat ebben a szakmában tovább. Dehogynem! Nyugodtan lehet alkalmazott, nyugodtan könyvelhet egyéni vállalkozóknak és õstermelõknek, de a számviteli törvény hatálya alá tartozó cégeknek nem!
Jó tanulást és vizsgázást kívánok az érintetteknek!
Amennyiben van olyan adózással kapcsolatos téma, amelyrõl szívesen tájékozódna jelen kereteken belül, kérem, juttassa el hozzám témajavaslatát az alábbi email címre: katalin2012@invitel.hu, vagy kérje telefonon: 06/20/985-1707.
(x.)