A tavasszal részletesen foglalkoztunk azzal, mit jelent városunk számára, hogy a szentesi önkormányzat is azon táborba tartozik, ahol a fejlesztésekhez, és az uniós pályázatok önrészéhez kötvénykibocsátásra lesz szükség. Ám akkor még a bankok versenyeztetése elõtt állt a város. Vajon hol tartunk azóta? Milyen  hatással lesz a kötvénykibocsátás a város költségvetésére? Errõl kérdeztük Szirbik Imre polgármester, országgyûlési képviselõt.

– A kötvényforrás egy öszszegben is az önkormányzat rendelkezésére állhat, ha úgy dönt a testület. Ez azt jelenti,  hogy Szentes már rendelkezik a kötvénykibocsátásból származó 5,3 milliárd forinttal? – tudakoltuk.
– A szentesi képviselõ-testület szakaszos kötvénykibocsátás mellett döntött, tehát eddig 2,4 milliárd forint értékû kötvényt vettünk fel. A további forrásokat, ahogy a város megvalósítja a fejlesztéseit, úgy vesszük igénybe. Az óvatos politikánk az árfolyamváltozásokkal eredményesnek bizonyul, mivel könnyebbséget jelent a kamattörlesztésben. A fejlesztési forrásokból tartalékolni tudtunk, így kamatnyereséggel zárjuk ezt a negyedévet még az árfolyamváltozások ellenére is, mert amikor az kezdõdött, a pénzünk egy részét nem váltottuk át forintra. Majd ha  stabilizálódik a helyzet, akkor tesszük ezt meg, ugyanis a kamatot svájci frankban kell törleszteni. Egy negyedévi törlesztés van mögöttünk, a legközelebbi decemberben esedékes, – válaszolta.
– Mely bankkal és milyen kondíciókban állapodtak meg?
– Több bank versenyében a végleges döntés a Raiffeisen mellett szólt. Mivel a kamatok változóak, erre nem tudok fix számot mondani. A konstrukció a piaci feltételek között azonban kedvezõ.
– Milyen futamidõrõl szól a megállapodás?
– A futamidõ húsz év. Az elsõ tõketörlesztés 2013. második negyedévében esedékes. Ha a város olyan kedvezõ helyzetbe kerülne, hogy elõtörlesztéseket hajthat végre, azt minden következmény nélkül megteheti.
– Szentes város kötvényei átruházhatóak-e?
 – A kötvények szabad értékû papírok. A Szentes kötvényeit megvásárló bank bármikor el is adhatja azokat, ez minket nem érint. Mint bármely értékpapír, ez is forgatható.
– A 2,4 milliárd forintot meddig használják fel, és mire fordítják? – kérdeztük.
– Ebbõl történt meg a likvid- hitel kiváltása, azaz a forint hiteleinket svájci alapon váltottuk ki. Így közel 40 milliós kamatnyereséget tudtunk elérni. Mintegy  600 millió forintot használunk fel pl. a Református Nagytemplom és a Központi konyha esedékes kifizetéseire, a többit apróbb kiadásokra fordítjuk, – hallhattuk.
– Tehát ezt a 2,4 milliárd forintot az idén el is költik?
– Azt mondom, hogy 2009. elsõ negyedév végére, mivel az elszámolásaink egy része át fog húzódni a következõ negyedévre.
– A kötvénykamat törlesztések milyen periódusban és nagyságrendben esedékesek?
– A kamattörlesztés negyedéves periódusú. Pontos öszszeget az árfolyamváltozások miatt azonban nem tudok mondani.
– Mégis, hozzávetõleg? 
– 20-25 millió forint közötti.
– Felmerül a kérdés, mi adja a törlesztések fedezetét…
– Mindaddig, amíg van betételhelyezésünk, szabad pénzeszközünk, addig az, ha majd a teljes felhasználás megtörténik, akkor a költségvetés bevételeibõl tudunk törleszteni. A költségvetésben korábban a likvidhitel kamatait terveztük. A likvidhitel kamatmegtakarítás biztosítja a kötvénykibocsátás kamatait. Plusz terhet a költségvetésre tehát várhatóan majd nem jelent.
– Csapó Ágnes pénzügyi szakértõ  szerint a teljes kötvényösszeg forint betét kamata és a svájci frank alapú törlesztés kamata közötti különbözet akár újabb fejlesztésekre, vagy magára a törlesztésre is felhasználható…
– Ha a teljes összeget lehívtuk volna, valóban lehetne a kamatokkal játszani. Ezt egy bank, vagy magánbefektetõ, aki a saját vagyonáért felel, megteheti, de az önkormányzat mindig konzervatívabb pénzügyi politikát folytat. Nem kockáztathatjuk a város vagyonát, – hangsúlyozta Szirbik Imre.    
– Hamarosan elkészül a város költségvetési koncepciója. Mely sarokpontjai tartalmazhatnak komoly megszorításokat? – folytattuk a beszélgetést Szirbik Imre polgármesterrel. 
– Az elmúlt két évben nagyon keményen dolgoztunk azon, hogy egyensúlyba hozzuk a költségvetés kiadási és bevételi oldalait. Persze nem dõlhetünk hátra. Három paramétertõl függ, hogyan alakulnak a 2009 évi költségvetés végleges számai. Az egyik a központi költségvetés, amely a normatívákat érintheti. Egyelõre a közalkalmazotti 13 havi juttatás elmaradása 5-10% közötti bevételcsökkenést ígér, de mivel kiadást sem vonz, a költségvetés egyenlegét ez a tétel nem borítja fel, – magyarázta.
– Az egyéb állami támogatások alakulása lehet nagyon komoly kérdõjel, – fûzte hozzá: – 2-3% bevétel kieséssel tehát számolni kell, ami maximum 70 millió forintnak felel meg. Ez még kormányozható lenne. Hamarosan tárgyalunk a nagy adózóinkkal az  iparûzési adó vonatkozásában. Ha itt komoly kieséssel kell számolni, az már érintheti a lakosságot is. Mi ezt szeretnénk elkerülni, – mondta.
– Amennyiben csökkenteni kell a költségvetés kiadási oldalát, olyan területeken tesszük, amely a lakosságot nem érinti. Ha végképp muszáj, a három lehetséges terület, az oktatás, a szociális és a kommunális szféra közül az utóbbi terhére történhet megszorítás, ami több lakossági átvállalást jelenthet pl. a közterület fenntartás feladataiból. Olyan apróságokra gondolok, hogy gondozzuk a házunk  környékén a közterületet, nem szemetelünk annyit, és fõleg nem rongálunk…
– Szó esett az oktatásról: hol tartanak az önkormányzat pályázatai, egyrészt amelyik a Koszta József Általános Iskola és a Klauzál utcai Óvoda fejlesztését szolgálná, másrészt a Norvég Alaphoz benyújtott pályázat?
– Elsõ fordulóban egyik pályázatunk sem nyert. A második körben a Regionális Fejlesztési Tanács regionális kiegyenlítõ szempontok szerint támogatásra javasolta, döntés azonban még nem született, de talán az idén várható. A Norvég Alaphoz a közoktatási intézmények fûtéskorszerûsítésére beadott pályázatunk a második fordulót is túlélte, de  még bírálat alatt áll, a végleges döntést Norvégiában hozzák meg, – kaptuk a tájékoztatást.
Kép és szöveg:
Dömsödi Teréz

Előzmény: www.varosivisszhang.hu/?p=1920

Előzmény: www.varosivisszhang.hu/?p=1935

A jelenlegi gazdasági helyzetben úgy gondolom, hogy ebben az országban senkit nem illethetnek meg olyan elõjogok, melyek alapján egy közszereplõ ne vállaljon szerepet a közös teherviselésben. Ezért kezdeményeztem és támogatom, hogy valamennyi országgyûlési, megyei és helyi képviselõ részére történõ bármilyen jellegû kifizetés és költségtérítés adó alá essen.

Szentes város vezetõjeként sem polgármesteri, sem egyéb tevékenységem után 2006 óta jutalmat és költségtérítést (országgyûlési képviselõi költségtérítésem kivételével) nem veszek fel.
A köztisztviselõkkel való szolidaritásként magától értetõdõnek és természetesnek tekintem, hogy önkormányzatunk 2009-es évi költségvetésébe ilyen tétel ne is kerüljön betervezésre.
A megtakarítás ugyan nem oldja meg a város gondjait, de hozzájárul ahhoz, hogy ez az öszszeg is a szociális és oktatási feladatok ellátását szolgálja.

Szirbik Imre polgármester
országgyûlési képviselõ

Ez a bejegyzés 2008 11 21 22:01-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.