Szarvas Miklós: Ínyencség
Búzaszemek sorakoznak,
más magvaktól szabadulnak.
Ocsú nem maradhat benne,
keserû lenne a leve.
Félszemet is ki kell szedni,
így tanított Mari néni.
Gyökerébõl jön az érték,
fehér levét ha leszûrték.
Az õsmagyarok asztalán
ínyencség volt hajdanán.
Ma kevesen ismerik,
utazni kell Szentesig.
Cukor nélkül, sütve édes,
tápértéke nem kétséges.
Sorba állnak e finomságért,
népi neve: csiramálé.
Rovatunkat újra megnyitjuk még nem publikált versek, versírók számára is. Keressük a fiatal, s a még fiatalabb tehetségeket. A verseket rövid bemutatkozással szerkesztõségünkbe várjuk: visszhang@szentesinfo.hu, vagy Szentes, Nagyörvény u. 58. Csodálkozzunk rá együtt gyönyörû nyelvünk gazdagságára és kincseire!