NATO-RÉGIÓ: Közös gyakorlat magyar és szerb mûszakiakkal
Harmadszorra rendezték meg a „BIG RI-VER” elnevezésû magyar-szerb közös katasztrófavédelmi gyakorlatot, amelynek helyszíne Szentes és Hódmezõvásárhely volt. A szentesi MH 37. II. Rákóczi Ferenc Mûszaki Zászlóalj mûszaki katonái közösen hajtották végre a feladatokat a szerb 1. Pontonos Zászlóalj mûszaki katonáival. A közös tevékenység két fõ mozzanata a számítógéppel támogatott parancsnoki és törzsvezetési feladatok, valamint a katonák tényleges katasztrófavédelmi tevékenységének bemutatása.
A gyakorlatsorozat szükségszerûségét adta, hogy az elmúlt évtizedben a Tisza és a Duna vízgyûjtõ területén jelentkezõ nagy mennyiségû víztömegek megjelenése a folyók magyarországi szakaszán magával vonta a fokozott árvízi és belvízi veszélyeztetettséget. Ennek következtében érte az országot a 2001, és 2006 évi súlyos árvízi hullám, és a folyók környezetében veszélybe kerültek a városok, kistelepülések. A katonai erõk tényleges alkalmazása, a veszélyeztetettség súlyossága is eredményezte a honvédség katasztrófavédelmi rendszerére épülõ, éves gyakorlat bevezetését. Szerbiával szomszédos ország révén, és közös, nagy folyóink kapcsán az árvízi veszélyeztetettség egy idõben, és azonos módon érinti mindkét országot. Az elsõ közös tevékenység két évvel ezelõtt kezdõdött Magyarországon, „BÁTOR LÉPÉS-2006” elnevezéssel. A múlt évben Szerbiában hajtották végre a „BIG RIVER-2007” és most a „BIG RIVER-2008” néven Magyarországon.
A gyakorlat ünnepélyes megnyitóján Nyers József mérnök ezredes, a MH 37. II. Rákóczi Ferenc Mûszaki Zászlóalj parancsnoka kiemelte: – A gyakorlat végrehajtása jó alapot képez mindkét fél részérõl a közös tevékenység megtervezésére és megszervezésére. Kiváló lehetõséget nyújt a mûszaki szakfeladatok begyakorlására, és lehetõséget ad a közös mûveleti tervezés gyakorlására.
Az elsõ három napon számítógéppel támogatott parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatra került sor, amelynek operatív törzsében szerb és magyar tisztek dolgoztak közösen a katasztrófahelyzet megelõzése, valamint a bekövetkezett esemény kapcsán a mentési, védekezési feladatok közös tervezése, végrehajtása érdekében. A beállított helyzetbõl adódó információk alapján kidolgozták, és kiadták a szükséges intézkedéseket. Megtervezték az árvízvédekezésbe bevonható erõk, eszközök tevékenységét. A végrehajtó alegységek törzsei ezek alapján hajtották végre feladataikat, és szimulálták számítógépes rendszeren, valósághû környezetben.
A gyakorlat negyedik, bemutató napján a MH 37. II. Rákóczi Ferenc Mûszaki Zászlóalj parancsnoka tájékoztatta a meghívott vendégeket, katonákat, a gyakorlat elõzményeirõl, fõ céljairól, majd a zászlóalj képességeirõl a katasztrófahelyzetben történõ alkalmazás esetén. Majd láthatták a Vám és pénzügyõrség, valamint a Rendõrség tevékenységét a határátlépés, valamint a katonai menetoszlopok haladásának kísérése során. Statikus bemutatón megtekinthették a zászlóalj katasztrófa elhárításába bevonható technikai eszközeit. Ezt követõen a valós katasztrófavédelmi tevékenységet láthatták katasztrófahelyzet elhárítása, mentési feladatok végrehajtása közben a tiszai gyakorlótéren, a zászlóalj dinamikus bemutatója keretében. Az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberi egy esetleges olajszennyezés során a szennyezõdés eltávolításának módszerét mutatták be.
A gyakorlatot megtekintette Benkõ Tibor vezérõrnagy, a MH Összhaderõnemi Parancsnokság parancsnok-helyettese, valamint Aleksandar Zivkoviae vezérõrnagy, a Szerb Szárazföldi Erõk Parancsnokság parancsnok-helyettese.
A legfontosabb a gyakorlat során, hogy a zászlóalj és a század törzsek a két nemzet részérõl közösen tervezték meg, hogyan tudnak részt venni a közös feladatokban – emelte ki Benkõ Tibor vezérõrnagy. Hangsúlyozta, a látottak alapján a két ország katonái együtt, tökéletes, szakszerû munkát végeztek.
Aleksandar Zivkoviae vezérõrnagy kiemelte, a több éves közös munka során sokkal jobban megismertük egymást, és megteremtettük az alapjait egy jól mûködõ közös munkavégzésnek, és ez igazolja a 2009. évi kétoldali katonai együttmûködés erõsítését.
Összegzésként elmondható, hogy az árvízi védekezésben mindkét fél jelentõs tapasztalatokkal rendelkezik, amelyeket jól sikerült alkalmazni a gyakorlat során. A további közös gyakorlás mindkét fél részére hasznos lehet, és megnyugtató a lakosság, a civil társadalom számára.
Kép és szöveg:
Juhász László szds.
