Tanyasi tanítók találkoztak
Téli Márta ny. tanító elsõ alkalommal szervezte meg Szentesen a tanyasi tanítók találkozóját. Mint mondta, a régi értékek felelevenítésének, megõrzésének szándéka motiválta, amikor a szervezéshez fogott. Azóta arra is rádöbbent, hogy milyen sokan nem élnek már a régi kollégák közül, rájuk is emlékezni illik.
Tanyasi iskolák mûködtek a 60-as, 70-es években pl. az ún. berki, a kistõkei, ve-kerháti, vekerzugi, lapistói, külsõ- és belsõ-dónáti iskolák. De ne felejtkezzünk meg róla, D-oldalon is volt hajdanán egy iskola. Ezeket 1973-ig a külterületi iskolák igazgatósága irányította, amely a Petõfi utcában mûködött, s melynek egykori munkatársa, Dr. Kovalovszky Lajosné is eljött a mostani találkozóra. Elmondta, hogy kezdetben tíz iskola tartozott hozzájuk. Akik itt dolgoztak, szervezni nagyon jól megtanultak, folyamatosan képezték magukat, sõt a tanítók továbbképzését az intézmény is támogatta.
A tanyasi iskolák az élet iskolái voltak, hiszen együtt lélegeztek a tanítók a szülõkkel és gyerekekkel, sõt együtt dolgoztak a földeken is. Ha nem a külterületen élt a tanító, hóban, sárban, fagyban nap mint nap meg kellett oldania a városból a ki- és visszajutást. A megjelentek, Ambrus Erzsébet, Berczeli Sándorné, Békefyné Kása Erzsébet, Gágyor Já-nosné, Mészáros Júlia, Badár László, Svégel József régi szép emlékeket idéztek fel pályájuk kezdetérõl. Többen képesítés nélkül kezdtek tanítani, majd az évek során lediplomáztak és nyugdíjazásukig tanítottak, nem csak nebulókat, a dolgozó felnõtteket is az alapmûveltséghez juttatták. Felidézték továbbá emlékeiket a jelenlévõk a szakfelügyelõkrõl, de a táborozások hangulatáról is.
Gyertyát gyújtva emlékeztek elhunyt kollégáikra, a tõlük tanultak egész pályájukon mintául szolgáltak.
Kép és szöveg: dite