Pünkösd napjain
Piros pünkösdnek napján… Sokan annyit tudnak errõl az ünneprõl, kétnapos, vasárnap és hétfõ. S nem kell hétfõn dolgozni, iskolába menni, élvezni lehet a hosszú hétvégét, ami tervezhetõ elõre. Gyerekeknek a tanévvége közeledését, a sok szülõnek a nyári gondok érkezését jelenti.
A kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe. A mozgó húsvéthoz kapcsolódik, azt követõ 7. hét végén. A Szentlélek kiáradásának ünnepe, az egyház születésnapja.
A Szentlélek, az Atya, és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása ez a kiáradás.
Szentlélek – görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus – ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra. Új tartalmat jelent a keresztények számára.
A sínaiak is ünnepelték, a zsidók ünnepe is volt Krisztus korában. Isten jelenlétének a jele a szélzúgás és a tûz volt, azaz a kegyelem kiáradásnak jelei. Jézus keresztelkedése után galamb formájában szállt Jézusra. Ezzel magyarázhatjuk, hogy a katolikusoknál a galamb a Szentlélek jelképe.
Az ünnep népszokásaiban ókori, keresztény és pogány elemek keverednek. Elsõsorban a termékenység ünnepe. Elég sokan ismerik a mondást, rövid, mint a pünkösdi királyság. A középkor óta ismert a pünkösdi királyválasztás. Ügyességi játékok gyõztesét választották meg királlyá, aki a többieket vezette, minden mulatságra, lakodalomba hivatalos volt, s a kocsmában is fizetés nélkül ihatott. Ez a királyság tarthatott egy hétig, de akár egy évig is. Legényavatás is volt egyben, ezután már szabad volt a legénynek udvarolni.
Pünkösdi királynéjárás a lányokat érintette. Négy nagyobb lány, egy kicsit, a legszebbet – õ volt a pünkösdi királyné – kísérték körbe a faluban, házról házra mentek. Az udvarokon álltak meg, énekeltek, jó kívánságokat mondtak. A legkisebb lányt körbejárták, kendõt feszítettek a kicsi feje fölé, vagy fátyollal letakarták, végül felemelték, termékenység varázsló mondókák mondása közben. Végezetül ajándékot kaptak a háziaktól.
Különbözõ hiedelmek is kapcsolódnak az ünnephez, mint például, aki pünkösd hajnalán született, szerencsére számíthatott egész életében. Aki friss kútvízben mosakodott meg, egyúttal elûzte a betegséget is. A teheneket nyírfaággal csapkodták meg a jobb tejhozam reményében.
Húsvét utáni 40. nap az áldozó csütörtök, az egyszeri áldozás határideje is. Ez a gyerekek elsõáldozásának az ideje, ami az áldozó csütörtököt követõ hétvégén szokott lenni.
Sokkal többet jelent ez a vallási ünnep, mint vasárnap és hétfõ, különösen a vallásos embereknek, de talán mindenkinek. Ekkorra kinyílnak a tavasz szép virágai, a pünkösdi és bazsarózsa, a bodzabokrok is virágba borulnak a jázminbokrokkal együtt. Élvezzük a kellemes illatukat, szépségüket, miközben várhatjuk a közeledõ, pihenést hozó nyarat.
füredi zsuzsa