Mosoly és könnyek – Az emberi agy titkai nyomán III.
Az emberi agy mûködése szoros összefüggésben van a szervezetet behálózó idegrendszerrel, melyet idegsejtekbõl (neuron) és támasztósejtekbõl (gliasejtek) álló idegszövetek építenek fel. Az idegsejtek az idegrendszer legkisebb szerkezeti és mûködési egységei, amiket a támasztósejtek védenek és táplálnak. Az emberi agyban száz billió idegsejt (neuron) van, de mivel nem rendelkeznek az osztódás képességével, az élet késõbbi részében nem pótlódnak.
Egy idegsejtnek négy alapvetõ része van. A sejttest; melyet néhány milliméter átmérõjû sejthártya határol. A sejt testben van az idegsejt magja és a citoplazma nagy része. Az axon; mely a plazmából eredõ, igen hosszú, sok esetben az egy métert is elérõ, elágazás nélküli egyik idegnyúlvány, és az ingerületet a sejtest irányából a nyúlvány felé szállítja. Az anxon vég egy másik idegsejten, vagy valamilyen szövetelemen, gazdagon elágazva, ún. végfácskában végzõdik. Az anxon körül a gliasejtek, többnyire mechanikai védelem miatt, lippoid dús szigetelõ membránt, velõshüvelyt hoznak létre. A dentrit; az idegsejt másik, rövidebb nyúlványa. Ezek az ingerületet más sejtekbõl veszik át és a sejttest irányába továbbítják. A szinapszis az a térköz, ami az axon vége és egy másik idegsejt dentritje között helyezkedik el.
Az idegsejtek inger hatására ingerületeket, elektromos jeleket bocsátanak ki, melyeknek útja mindig a dentritbõl a sejt középsõ részén keresztül az anxonig terjed és megy át egy másik idegre. Az ingerület kibocsátása a sejtben lévõ ionkoncentráció megváltozásának eredménye, ami inger hatására és sejtenként változik. Az érzékenyebb sejteknek kisebb, még más sejteknek erõsebb ingerre van szüksége, hogy jelet bocsásson ki. Az ingerületek továbbítása, abban az esetben, ha a szinaptikus rés kicsi, elektromos úton történik, és az inger, mint egy átpattan egyik idegsejtrõl a másikra. Abban az esetben azonban, amikor a szinaptikus rés nagyobb, (pl. vegetatív funkciók, érzelmek vezérlésekor), az idegsejt az ingerület továbbítása érdekében egy bizonyos fajta vegyületet, neurotranszmittert bocsát ki , melyet a fogadó idegsejt receptora, a transzmitter vegyületének formája alapján képes felismerni.
Az univerzális belsõ kódredszerrel mûködõ idegrendszer részletesebb megismerése után az agy különbözõ fõbb területeirõl, és azok feladatairól is érdemes információt szerezni.
Amikor az agyról kapunk ismeretet, szinte azonnal feltûnik, hogy az agy kétfajta anyagból áll. Fehér állományból, melynek színét a velõshüvely színe adja, és az agy alacsonyabb rendû funkcionális területeit fedi. A szürke állományból, amelyben axonos és maguk az idegsejtek vannak. Az agyi tevékenység alapvetõ résztvevõi, a fejlõdés során, fokozatosan differenciálódnak és még kezdetben (négy hónapos magzatnál) a nagyagy, köztiagy és kisagy alkotják részeit, megszületési korra (nagyagyon belül) kialakul az agykéreg, és a (közti agyban) a hypotalamus.
Az emberi agy legfigyelemreméltóbb (nagyságát illetõen is) része, az erõsen barázdált felületû nagyagy, melyet jobb és bal féltekére oszt a kéregtest (corpus callomus). A nagyagy része az agykéreg, ami az evolúció során elõször a hüllõknél jelent meg, és egy kezdetleges szaglásra specializálódott szervbõl alakult ki. Felépítése, egy sejtekbõl álló kristályszövethez hasonlítható, ahol az összes idegsejt minden oldalról kapcsolatban van egymással, töltve be mindegyik különféle funkciót. Az agykéregnek két (bal és jobb) féltekéje van, ami nem egymástól elszigetelten, hanem egymással bonyolult, egymásba fonódó háromdimenziós struktúrában mûködik. A bal agyféltekében folyik a racionális gondolkodás, itt van a nyelvi központ, ami a beszédet, írást, számolást irányítja, és ez a félteke vezérli a test jobb felét. Az emberek többségénél a bal agyfélteke a dominánsabb. Az agykéreg jobb féltekéje a nem verbális gondolkodásért felelõs.
Az érzõ idegek információi az agykéreg meghatározott területeire vetõdnek ki. A látás a nyakszirti, a hallás a halántéki, a tapintás a hátsó fali területre. Mind ez oly annyira szó szerint vett kivetülés, hogy az agykéreg megfelelõ részén megtalálható pl. a retina (igaz kicsit eltorzított) leképzése vagy a tapintás és a mozgatás területén kirajzolódó miniatûr (eltorzított, de felismerhetõ) emberi figura.
Ebben a csodálatosan elkészített tervrajban valószínû, hogy az emlékezésnek és a gondolatoknak is hasonló térkép szerinti formában történõ tárolódása van, de hogy ezek a területek hol helyezkednek el, hogyan vetítik vissza az információkat, az napjainkban még ismeretlen. Agyunk ezen része még sok felkutatásra váró titkot rejt. Ami azonban bizonyított és elvitathatatlan tény, hogy az agykéreg lebenyeit és féltekéit borító, három milliméter vastag szürkeállománynak köszönhetõen emelkedhetett ki az ember minden élõlények közül a legtökéletesebbnek, és vált gondolkodó lénnyé.
A külvilágból érkezõ ingerek, a testünket behálózó idegek közvetítésével, a gerincvelõn keresztül juthatnak az agyba, ahol a jeleket az idegsejtek fogják fel, tárolják és továbbítják az agy jól elkülöníthetõ részeibe, és mintha egy hadsereget irányító észrevétlen tábornok dolgozna, vezérutasítások indulnak el. Felszólítást kap az agytörzs, hogy lélegezzünk, testünk minden részében vér keringjen és kiválasztásunk is jól mûködjön. A nagyagy külsõ része, hogy lássunk, halljunk, tapintsunk, ízleljünk. A kisagy, hogy mozgásunk, testünk egyensúlya összehangolt legyen. A talamus, hogy megállapítsa a beérkezett jelzések forrását, értékelje fontosságukat és továbbítsa azokat az agykéreg felé. A hypothalamus, hogy 14 grammos tömegével ösztöneink, érzelmeink keletkezését, kifejlõdését, hormonmûködésünket, hõ- és vízháztartásunkat, étvágyunkat, alvási-ébredési ciklusainkat szabályozza. A hypocampus, hogy képesek legyünk a tanulásra, rövid és hosszú távú emlékeink tárolására, felidézésére.
Az emberi agy, ez a végtelenül bonyolult és lenyûgözõen csodálatos szerv, látszólag minden különösebb erõfeszítés nélkül menedzseli testünk mûködését. Különleges utasítás nélkül (pusztán?!) az agyban végbemenõ összetett kémiai és elektromos folyamatok következtében funkcionálnak olyan életfolyamataink, mint a légzés, véráramlás, kiválasztás vagy a beszéd, mozgás, látás, érzés, emlékezés. Életmûködésünk a jól mûködõ agy karmesterlésével zavartalan, ám ebbe a zavartalan mûködésbe zavarok is keletkezhetnek. Ezen zavarok egyik lehetséges kiváltója az emberi életkor elõre haladta, mely folyamat során, bár nem szükségszerûen, de nagy valószínûséggel, különféle betegségek megjelenésére, fizikális, mentális és emocionális leépülésre kell felkészülni. Annak érdekében, hogy ezek a változások lassíthatóak, jelentkezésük esetén hatékonyan kezelhetõek legyenek, szükséges a megelõzés, melynek egy lehetséges formája agyunk egészségének minél hosszabb ideig történõ megõrzése, többek között az ún. agytorna gyakorlatok segítségével. Vásárolni általában úgy indulunk el, hogy listára írjuk a vásárolandókat. Ezt a tevékenységünket használhatjuk fel, agyunk teljesítõ képességének élesítésére az emlékezetláncban.
A különféle dolgokat könynyen megjegyezhetjük, ha a vásárolandókat képzelet-társítás segítségével összekötjük, alkotva a listáról egy képet. Mit szeretnénk vásárolni? Tejet, halat, banánt, borsót, szappant. Társítsunk: a “tej” egy olyan óceán, amiben a “hal” úszik… Két tétel megjegyezve. További három megjegyzendõ: hosszúkás “banán”, kerek “borsó”, szögletes “szappan” és a lista kész, mert két dolgot mozgáshoz, három dolgot formához kapcsolva rögzítettünk.
Visszaemlékezésünk könynyítésére felhasználhatjuk azonban a legképtelenebb kombinációit is, de ha mégsem menne a dolog… Nem gond! Ott a segítség, az elõre leírt vásárlási lista.
Következik:
Az idõs kor sajátosságai
Susan T. de Buzna dr.
USA, St. Petersburg