Magyarországon a mai értelemben vett sajtkészítés csak a XVIII. század végén kezdett kialakulni. Az első tejgazdaságot, amely a termelt tejet is feldolgozta, Tessedik Sámuel (1742-1820) evangélikus lelkész, pedagógus mezőgazdász létesítette Keszthelyen. A családi gazdaságok tradicionális sajt gyártását, amelynek a különleges túrót és más hagyományos sajtokat is köszönhetjük, lassan felváltotta a nagyipari termelés. Szentesi tehéntenyésztők tej, tejföl, vaj, sajt készítményeiből, és a juhászok sajt, gomolya élelmiszereiből lehetett választani a szentesi Kossuth téri piacon hétfőn, csütörtökön és vasárnap Dr. Máté Jenő tiszti főorvos ellenőrzése után, a múlt század első felében.

1958-ban a Pankotai ÁG. Veker – zugi üzemegységében készítettek trappista sajtot, külföldre is. Az üzem vezetője “Trappista” néven volt ismert. Jó ízű termékei alapján érdemes is volt erre.
Napjainkban főleg sóval tartósítják a trappistát. Dr. Czeizel Endre véleménye: “a napi só fogyasztás négy grammjával az élelem természetes ízét nem lehet érezni. Napi egy gramm is elegendő lenne.”

Sajtkészítmények sokfélesége kerül a vásárlók elé. Kunszentmártoni cég termékének 95 százaléka exportra került 2004-ben. Ez a cég szerződött néhány termelővel, a tejet a szentesi Wesselényi utcai felvásárló vesz át.

A szentesi Mitlasóczky Imréné – és párja, Király László – gazdaságukban a borjú, tehénállományt bio körülmények között nevelik. Sajtkészítményeiket a Gyomaendrődi Nemzetközi Sajtfesztiválon az elmúlt években különdíjra érdemesítették. Lapunkban szerkesztőségi cikk számolt be erről, és a tavalyi Kiséri Napokon az ízléses, szép készítményeikkel a közönség megismerkedhetett. Parenyica, nosztalgia 25 dekás sajtjaik a fényképen. A vevők köre azóta is bővült, mondja Mitlasóczkyné és Király László. Gondjaikat, javaslataikat sorolják: “Évszakonként a kiváló minőségű tejet 62-65 forint között veszik át. De a Szentes környéki tejet a termelőknek el kell szállítani. A költségek minket terhelnek. Mi adnánk helyet a tej átvételéhez. Jelenlegi állományunk 40 darab, ebből 12 fejőstehén. 10 liter tejből készítünk 1 kg parenyica, vagy trappista jellegű sajtot.

Az állategészségügyi, higiéniás körülményeinket orvos is igazolja. Munkánkat folytatni akarjuk, bizonyítva, hogy a kisgazdaságok is tudnak működni. Figyelembe kellene venni, hogy a jószágok egészséges felnevelése, tartása jelentős munkával jár, és összegbe kerül. Termékeinkért reális árakat kérünk, így “támogatás” nélkül is ki tudnánk gazdálkodni a műszaki fejlesztést. Pl. a gazdaságunkhoz néhány száz méterre lévő villanyvezetékhez való csatlakozásunkat… A termelők, az állam illetékesei megállapodása alapján kellene elkészíteni a kisgazdaságok működési szabályozását.”

Munkában szerzett tapasztalataikat sorolják, amelyek a társadalom számára is hasznosak lehetnének, lennének. De leírását abbahagyom…

Kátai Ferenc

Ez a bejegyzés 2005 06 12 12:19-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.