Próbáljuk mások helyzetébe képzelni magunkat és a közterületek funkcióját rendeltetésük szerint értékelni. A változó világ új helyzeteket teremt. Adott szerkezetû városokra forgalom- és  autó áradatot zúdít. Szinte megoldhatatlan feladatok elé állítja a szakértõket. Mondom, szakértõket. Ugyanis ilyen problémákkal hozzáértés nélkül foglalkozni nem helyes, mellébeszélni pedig butaság.

Arról senki nem tehet, hogy sok autónak sok hely kell. Ha tíz-húsz emeletes épületek számos lakójának van autója, azt a ház elõtt tartani lehetetlen. Ha ilyen  lakótömbök egy város központjában épültek, akkor a helyzet még összetettebb. Napközben ugyanis a város központját a város lakóinak ügyes-bajos dolgaik intézésére kell felkeresniük. Ha netán autóval teszik ezt, parkolniuk kell, hogy most azt ne is említsem, hogy autós társadalmak már lehetõvé teszik a bankügyek intézését, gyorsétkezést, stb. úgy, hogy parkolni, az autóból kiszállni sem kell. Eldönteni, hogy ez jó-e, vagy sem, a jelen írásnak nem célja.
A városközpont lakói autóikat a házuk elõtt, annak környékén szeretnék tartani. Igazuk van, ez számukra jó is lenne, de nem biztos, hogy megoldható! Teherautójuk, traktorjuk, stb. is lehetne, és ezeket például, – hála az égnek – már nem lehet a városközpontban tárolni. Itt álljunk meg egy szóra. A parkolást az autó tárolásától el kell különíteni! Ez alapvetõ feltétel ahhoz, hogy az ellenérdekelt felek álláspontjai közeledhessenek egymáshoz, a felek egymást megértsék. A helyzet megváltozott, ma már nem kell éveket várni az autóvásárlásra. Lassan már több van belõlük, mint kéne és egyre nehezebb azokat hol elhelyezni!
Akármelyik városközpont lakóit ez a probléma hatványozottan érinti, mert õk ott laknak, ennek minden jó és rossz következményével együtt. A Kertváros vagy a Nagyhegy lakóinak egészen más jellegû problémái adódnak, magából abból a ténytõl következõen, hogy õk abban a városrészben laknak, ahol nem tudnak három perc alatt gyalog elugrani valamit elintézni. Ez onnan fél vagy egy óra hosszáig is eltart (lemértük!), ellenben madárfüttyre ébredhetnek, vagy esetleg vasárnap reggel motorkasza hangjára…
A piac mellett lakók sem tarthatják az utcán autójukat a megállni tilos napokon, és még sorolhatnám.
Így a város fizetõs parkolási rendje, amit a kényszer szült, elfogadhatónak mondható, hiszen azt oldotta meg, ami miatt bevezették, azaz lehet a központban parkolni annak, aki oda ügyeit elintézni megy.
A befolyt hasznot, ami van vagy majd a beruházás megtérülése után késõbb lesz, feltétlenül olyan parkolók kialakítására kell fordítani, amelyekben a központi tömbházak lakóinak az autóit lehet tárolni.
Ha a fizetõs parkolást oda is kiterjesztik, ahol most még ingyenes, akkor a központ újra telitettebbé válik, és kezdõdhet minden elölrõl. Az pedig, hogy húsz perc idõ húsz forintba kerül, a legemberibbnek mondható, és szintén azt célozza, hogy legyen szabad parkolóhely.
Természetesen alakuló demokratikus rendszerünk kisebb csoportok érdekeit is védeni hivatott, így a párbeszéd nélkülözhetetlen. Érvekkel, ötletekkel alátámasztva teljesen új megoldások is elképzelhetõk. Azt hangoztatni, hogy örülhetünk a rossznak is, mert másoknál még rosszabb a helyzet, badarság.

 Dr. Nagymélykúti László

(- fizetett hirdetés – )

Ez a bejegyzés 2008 10 28 12:08-kor készült és a következő kategóriákban található: Merengö, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.