Megújulhat a Hösök Erdeje? – Megemlékezés a 75. évfordulón
Október 22-én kellemes napsütés tette még hangulatosabbá a megemlékezés idejét a 75. éves Hösök Erdejében, ahol Szirbik Imre polgármester, országgyűlési képviselő is – Petőfit idézve – a természet megnyugtató és marasztaló szépségeiről beszélt.
Majd utalt arra, hogy ez a helyszín az első világháború hőseinek állít emléket. Az erdő a város több mint ezer hősi hallottjának egy-egy tölgyfával tiszteleg, akiknek nevét az Erzsébet téri emlékmű is őrzi. A gyerekek figyelmét arra hívta fel, hogy a fák között a korabeliek mellett már sok fiatal facsemete is nő, amelyeknek gondozása az életbenmaradásuk feltétele. A fák az oxigén bölcsői, az állatok menedékei, alattuk pedig boldog gyerekek és felnőttek múlathatják az időt. Vigyázzanak rájuk, a fűre, bokrokra, – figyelmeztetett. Mondandóját azzal zárta, hogy a tanulás nem csak a tankönyveket jelenti, a környezetünket is védeni és építeni kell. Elődeinkre emlékezve tehát ültessünk fát, és gondozzuk, becsüljük meg azokat.
Ezután a Köztársaság utcai Óvoda nagycsopportosainak műsorában gyönyörködhettünk, akik gyermekjátékaikkal, kedves jelmezeikkel az erdő állatainak, madarainak életét énekelték és verselték el.
1921. jan. 24-én hozott a képviselő-testület határozatot az I. világháborúban elesett szentesi hősök emlékének megörökítéséről. Arról döntöttek, hogy a hősök nevét összegyűjtik, jegyzőkönyvezik, emlékükre maradandó alkotást emelnek és erdőt telepítenek,- erről már Baloghné Berezvai Csilla városi főkertész beszélt, aki elmondta, hogy Vajda Antal ügyvéd, az Alföld újság szerkesztője kezdeményezte az erdő létesítését, aki maga is tartalékos hadnagyként küzdötte végig a világháborút. Az volt a konkrét javaslata, hogy annyi fát ültessenek, ahányan életüket adták a háborúban, és a később kipusztuló fákat is pótolják.
Az Erzsébet téri emlékművet 1926. nov. 7-én leplezték le, de a Hösök Erdeje telepítése ekkor elmaradt, – emlékezett. Vajda interpellációja nyomán dr. Négyesi Imre polgármester, tartalékos százados ígéretet tett a szükséges intézkedésekre, és szavát tartva első lépésként az épülő huszár laktanya szomszédságában a Joó Károly féle földterületből 13 kat. holdat jelölt ki az erdő számára. 1932. április: ” A hősök fái legyenek lombhullatók, egyéb minden örökzöld legyen a kertben…” Az első elvetélt terv után, amely kisebb területtel számolt a lehetségesnél, a polgármester még ez év júliusában levélben fordult a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium kertészeti osztályához a Hösök Erdeje szakszerű megvalósulásáért. A miniszter méltányolta a kérelmet és Ormos Imre okl. műkertészt bízta meg a tervek elkészítésével. A Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet kerttervezési előadója 1932. októberében Szentesre látogatott, majd elkészítette a Hösök Ligete műkertészeti tervét, amelyben a következő díszfák ültetését javasolta:
1043 tölgyfa, 178 ezüsthárs, 45 jegenyenyár és 45 darab egyéb fa. Tervét változtatás nélkül fogadták el a helyi honatyák, és a következő év tavaszán a faültetések is megtörténtek. A teljes fásítás 1933. június közepére fejeződött be, – folytatta ismertetőjét a városi főkertész.
A Hősök Erdejét ma az alábbi fafajok alkotják: 1015 tölgy, 186 hársfa, 22 platánfa, 9500 vadnarancs sövény, valamint 1068 db. cseresznyefa köztes ültetéssel, – tette hozzá, ahogy azt is, hogy 2006-ban helyi védelem alá helyezte a képviselő-testület a Hősök Erdejét, és elkezdett egy rehabilitációs tervet, amely eddig mintegy tízmillió forintot igényelt. Balogh Gábor, a Városellátó Intézmény dolgozója adott hozzá a diplomamunkájával segítséget, aki a fákat megszámlálta, felmérte egészségi állapotukat. Az első lépésként az elszáradt fákat ennek nyomán kivágták, megkezdték a visszapótlást, és elvégezték a megmaradó öreg fák száraz ágainak levágását. Török János pedig az erdő altalaját rendezte, és tette ezáltal sétálhatóvá a területet, – sorolta.
Kvasz Rita, a budapesti Corvinus Egyetem Kertész Szabadtéri Tervezési Tanszéke frissdiplomása a Hösök Erdeje megújításával kapcsolatban számolt be arról, hogy tervében azon pozitívumra épít, ami a laktanya és a panellakások világát választja el egymástól. Az emlékhely jelleg mellett az erdő kulturális és pihenőpark funkcióját kívánta kiemelni, hangsúlyt helyezve arra, hogy az erdő a város idegenforgalmi látványosságai közé tartozzon. Az eredeti kétbejáratos térstruktúrát meghagyva két fősétányt hagyott a fogadótérre, amelyen térplasztikát helyezett el. A már meglévő sétányokat megtartva úgy alakította tervét, hogy a park teljesen körbejárható legyen, gumi burkolatú futóúttal minden korosztály igényének megfelelő pihenőhelyek jöjjenek létre. A fák között cserjefoltokat, tavasszal virágzó növényágyásokat tervezett. Tégla-, és fa-, fakéregburkolatot használt. Napozópadok, támláspadok, kiállító sétány teszi még praktikusabbá az erdő központi részét adó közösségi teret, ahol Ormos Imre emlékszobrának is helye lesz. Sportolásra alkalmas terület, gyermekjátszótér és madáretetők tehetik holnap még környezetbarátabbá a mai Hősök Erdejét, – hallhattuk.
Kép és szöveg: Dömsödi Teréz
(Előzmény: www.varosivisszhang.hu/?p=2044)
