Az ügyvéd válaszol – A kártérítésről
Olvasói kérdés: Finoman fogalmazva is, balul sikerült az orvosi beavatkozás gyermekemnél, természetesen emiatt „ elégtételt ” szeretnék. Halottam hasonló esetekrõl, hogy ilyenkor nem vagyoni kártérítésrõl lehet szó, mit jelent ez?
Ügyvédi válasz: Jól tudja, a jog biztosítja annak a lehetõségét, hogy Ön kártérítési igénnyel lépjen fel a károkozóval (az Ön esetében a kórházzal) szemben, mivel a károkozó köteles az okozott kárért felelni, így beszélhetünk, vagyoni és nem vagyoni kártérítésrõl. A károsult követelheti, hogy kárát pénzben vagy természetben térítsék meg. Az egészség károsítással kapcsolatos jogsérelmét, elsõsorban foglalkozási kötelezettségek megszegésével (orvosi mûhibával) összefüggésben teheti meg, e tekintettben lehet jogi lépéseket tennie, rendõrségi feljelentéssel, illetve polgári peres úton. Tájékoztatom, hogy kizárólag abban az esetben érhet el eredményt, amennyiben igazságügyi szakértõi szakvéleménnyel alátámasztható állítása (melyet hivatalból a Hatóság beszerez). A Bíróság elõtt, egészségkárosodás esetén nem vagyoni kárpótlás iránt indíthat pert, keresheti igazát. A nem vagyoni kártérítés elvi alapja az, hogy a sértett vagyoni elégtételt, kárpótlást kapjon az õt ért testi fájdalomért, lelki szenvedésért stb… A kártérítésnek voltaképp pénzbeli egyenértéke nincs, így klasszikus értelemben vett vagyoni kár megtérítésérõl nem is lehet szó, hanem a sérelmet elszenvedõnek – másnemû, de körülbelül egyenértékû – anyagi elõnyt tud nyújtani a nem vagyoni kár.
A kártérítési felelõsség megállapításának négy feltétele van:
1./ A kár bekövetkezése. 2./ A jogellenes magatartás. 3./ A felróhatóság. 4./ Okozati összefüggés a kár és a károkozó között, ezen feltételek részletesebb leírását külön cikkben szeretném megtenni.
A mûhiba perekben azt vizsgálja a Hatóság, hogy adott körülményeket alapul véve objektíve elkerülhetõ volt-e a károkozás, azaz úgy járt el az orvos, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható!
A kártérítés célja, hogy a károsultat olyan helyzetbe hozza, mintha a kár be sem következett volna. A kár körébe tartoznak azok a költségek, amelyek a károsultat ért hátrány csökkentéséhez szükségesek, az elmaradt vagyoni elõny, továbbá a kár mértéke magába foglalja még az orvosi ellátás költségeit, az élelmezési többletköltségeket, az életkörülményeinek javítását szolgáló kiadásokat, utazási költségeket, stb…
Természetesen csak a ténylegesen felmerült öszszegek-költségek kérhetõk.
Kérdését köszönve:
Tisztelettel:
Dr. Dömsödi József ügyvéd