Akik már az égi medencében pólóznak
(„Nem élt belõle több és most sem él, s mint fán se nõ egyforma két levél.” Kosztolányi Dezsõ)
Már megint eltelt egy év és ilyenkor a halottak napján kegyelettel, s meleg szívvel emlékezünk azon vízilabdázóinkra is, akiknek az áldozatos, példaértékû munkájának köszönhetõen a szentesi VÍZILABDAÉLET napjainkban is sikeresen mûködik. A szentesi vízilabdások nagy családjából sajnos az eltelt közel 50 év alatt nagyon sok játékost és sportvezetõt veszítettünk el. Voltak közöttük, akik fiatalon mentek el, és olyanok is, akiknek tisztes életkort sikerült megélniük, ezen nagyszerû sportemberek emlékét az alábbi (teljesség igénye nélküli) felsorolással is szeretnénk megõrizni. Könnyel a szemünkben, büszkeséggel a szívünkben, gyertyával a kezünkben meghatottan emlékezünk többek között SIPOS Editre, Rácz Jánosra, Dömsödi Tamásra, Tarr Szilverre, Orosz Miskára, Bódi Ferencre, Soós Lacira, Ikládi Bandira, Szilágyi Misire, az elõttük lévõ generációból Wolf Károlyra, Kulcsár Tamásra, Rébeli Sz. Józsefre, Szabó Robira, Mikó Józsira.
Pótolhatatlan sportvezetõink elõtt is fejet hajtunk: így Nádai László, dr. Haraszti Ervin, dr. Rébeli Sz. Józsó, id. Pengõ László, Lengyel Károly, Tonnes Károly elõtt, akik a mindig is jelenlévõ nehézségek ellenére nemcsak életben tartották a klubbot, hanem sportolóinkat hozzásegítették ahhoz, hogy dicsõséget szerezzenek Szentesnek, s egyúttal a magyar vízilabdának is. Nekünk, utódoknak kötelességünk, hogy a hagyományokat tovább ápoljuk.
Dr. Dömsödi József
„A Szentesi Vízisportért 2006
Alapítvány ” elnöke
