Paulovics Tamás – Nincs időm
Hajnalra ébredve riadót dobolt
szívemben az óra: tik-tak,
tik-tak, mindjárt hatvan leszek.
Nincs idõm már csak a jóra.
Néhány józanító reggel.
Két zölden lángoló nyár.
Egy nagy pelyhû puha tél.
Riadót dobol szívemben az óra,
nincs idõm már csak a jóra.
Talán fölszikrázik két tavasz is,
záporozó, ezerszínû ragyogás,
virágtengerben fürdõ madarak.
És egy õsz arany szakállú szekere
gyümölccsel, dióval dúsan megrakott.
Riadót dobol szívemben az óra.
Tik-tak, mindjárt hatvan leszek.
Nincs idõm már csak a jóra.
(2013)
A szerzõ “A hajnalról és az alkonyatról Szentes
szép városában” c. nem rég megjelent kötetébõl.