1 milliárdos beruházás végén – Hálaadó istentisztelet
Október 3-án dr. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét hazánk egyik legnagyobb hajójú református templomában, a szentesi Református Nagytemplomban annak ünnepélyes avatásaképpen.
De szót kért, és kapott Döme Gyula, a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség fõgondnoka, Nagy Sándor, a Magyarországi Református Egyház Zsinat világi elnöke, Szirbik Imre polgármester, országgyûlési képviselõ, Gilicze András lelkipásztor, a Csongrádi Református Egyházmegyei esperes és maga Kovách Péter, a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség lelkipásztora, a projekt menedzsere, továbbá a VÁTI Kht, mint pályázati irányító hatóság részérõl Szûcs László területi vezetõ. Dr. Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke videóüzenetben küldte el jókívánságait.
A szónokok gondolataikat a bizalom köré fûzték, amelynek köszönhetõen a 995.725.000 Ft-os három komponensbõl álló beruházás 896.179.500 Ft uniós és hazai támogatás felhasználásával megvalósulhatott. A hiányzó 10%-ot Szentes Város Önkormányzata biztosította, a gesztust az egyházi vezetõk, ahogy az együttmûködésnek is ezen formáját, rendkívül nagyra értékelték.
A városi területek rehabilitációjára kiírt ROP pályázat az 1808-1826 között épült Református Nagytemplom teljes felújítását, az egyház épületében kialakított ötven fõs idõsek otthonát, valamint a Kiss Bálint utcában a történelmi utcakép visszaállítását célozta, mindezek 2001-tõl máig maradéktalanul elkészültek. Egyedül az orgona felújítására nem nyílt eddig lehetõség, – kommentálta a lelkipásztor felszólalásában, de e hiányosság pótlására is keresik a megoldást, – mondta.
Büszkeséggel szólt azokról a munkálatokról, amelyek a tervezett szerint valósultak meg, az épület mozgását acélgerendák beépítésével állították meg, a templom falazata lélegzõ vakolatot kapott, megújult a teljes homlokzat és tetõszerkezet, és az orgona alatt kisgyermekes tartózkodót alakítottak ki. Köszönetet mondott mindazoknak, akik a megvalósítás egyes fázisaiban a segítségükre voltak.
Szirbik Imre a szentesi reformátusok ünnepének nevezte ezt a napot, amely túlnõ a templom falain, mert a bizalom és közös összefogás megnyilvánulása. A polgármester most újra emlékezett a lelkész házaspárral való elsõ találkozásaira, amikor a templom felújításáról kezdtek beszélgetni, és egy közös álom rajzolódott ki arról a jövõképrõl, ami elkövetkezett. Megadatott, hogy a világi és vallási közösség útjai összeértek. Köszönetet mondott azért a talentumért, hogy ezt a közösséget szolgálhatta.
Gilicze András esperes azon óhajának adott hangot, hogy bárcsak minél több hazai templom sorsának alakulása követhetné a szentesi példát. Felidézve fiatalkori emlékeit megjegyezte, ha már Istennek hajléka van, legyen mindinkább népesedõ gyülekezete is a szentesiek templomának.
A templom építésének hajdani eseményeit elevenítette fel Döme Gyula, s ahogy Nagy Sándor is, több személyes momentummal vázolták Szenteshez, és ehhez a gyülekezethez való kötõdésüket.
Az istentiszteletet Bölcskei Gusztáv mának szóló intelmei mellett a Kiss Bálint Református Általános Iskola énekkara, és növendékei mûsora, valamint a résztvevõknek a templom mézeskalácsból készült másával való megajándékozása tette még meghittebbé. Az alkalomhoz illõ áriákat hallottunk Andor Csilla énekmûvésztõl, akit Nagy János orgonamûvész kísért.
Kép és szöveg:
Dömsödi Teréz
