Nemzeti Dohányboltok, mint “mágnes üzletek” – Előny lesz az összefogás?
Sok találgatás kapott szárnyra, hogy vajon miért nyerték a Nemzeti Dohányboltra kiírt pályázatokat térségünkben sorra olyan személyek, akik a Hunor Coop Zrt. menedzsmentjével hozhatók összefüggésbe. A legilletékesebbet, Mészáros Zoltán elnök-vezérigazgatót kérdeztük, mi is történt valójában.
– A térség több településén, tekintve a nyertes pályázókat, a Hunor Coop kistestvéreként jön létre az új dohánybolt hálózat?
– A nyertes pályázók, a koncesszió tulajdonosok különálló vállalkozások, tehát szó sincs, nem is lehet arról, hogy regionális dohánybolt hálózatot hozzon létre a Hunor Coop. Az tény, hogy a térség 22 településének nagy részén pályáztak Nemzeti Dohánybolt nyitására vállalkozó szellemû munkatársaink, és azt is elismerem, hogy a pályázatok beadására magam is biztattam õket, sõt pályázatírói és kereskedõi szakmai tapasztalataimmal sokuk pályázatának megírását segítettem. Azonban azt is látni kell, hogy 22 helyett mindössze 7 településen nyertek csak az általunk szakmailag segített pályázók.
– Miért volt szükség a közös fellépésre?
– A magyarázat nagyon egyszerû. A Hunor Coop árbevételének jelentõs részét tette ki eddig a dohány forgalmazásból származó árbevétel. Én személy szerint cégünk 300 dolgozójának munkahelyéért vagyok felelõs, tehát lépnünk kellett. Vagy lemondunk teljes egészében errõl az árbevételrõl, és szembenézünk a tömeges létszámleépítéssel, vagy megpróbáljuk ezt a helyzetet a javunkra fordítani.
– Látható, hogy az utóbbi történik, hiszen a Hunor Coop 39 üzletébõl 30-ban Nemzeti Dohánybolt nyílik hamarosan. Hogyan sikerült ezt megoldani?
– A túlélés ösztöne arra késztetett bennünket, hogy felkeressünk minden nyertes pályázót, és felajánljuk számukra a segítségünket. Vállaltuk, hogy kialakítjuk a dohányboltjuk számára a külön bejáratú helyiségeket az áruházainkban, és azokat az elõírásoknak megfelelõen biztonsági kamera rendszerrel, különleges biztonsági technológiával is ellátjuk. Az elvárásoknak megfelelõ egységes arculattal adjuk bérbe a számukra, természetesen méltányos bérleti díjért. Nem volt könnyû a meggyõzés, de végül is belátták, hogy számos buktató rejlik a rendszerben, együtt könynyebb lesz megbirkózni azokkal. Nem csak a Trafikok, de a Coop Áruházak is vonzó célpontként, pozitív hatással lehetnek az üzletmenetre.
– Mennyibe kerül ez a fejlesztés a Hunor Coopnak?
– Számításaink szerint üzletenként több mint 3 millió forintba. De tudjuk, hogy alkalmazkodnunk kell a körülményekhez.
– Ha nem lépnek, csak csendben tudomásul veszik a piacvesztést, hány dolgozó veszíthette volna el a munkáját?
– Számításaink szerint a dolgozói létszám 8-10%-a, azaz 20-30 fõ került volna veszélybe. A nagy üzleteinkbõl 1-2 fõ leépítése, a kisebbek esetében pedig a részmunkaidõre átállás látszott valószínûnek.
– Beleszólnak-e abba, hogy a dohányboltok mit árusíthatnak még?
– Nem kívánunk semmiféle korlátozást alkalmazni. Partnerségre törekszünk a dohányboltokkal. Úgy kívánunk egyeztetni, hogy öszszehangoltan, egymást kiegészítve tudjunk a vásárlóknak mind teljesebb kiszolgálást biztosítani.
– Mikor nyitnak a dohányboltok?
– A kulcsokat mi június 15-ével adjuk át a vállalkozók részére. A július elsejei nyitáshoz minden készen áll az online kassza kivételével. Legutóbbi információim szerint annak bevezetése az õsz folyamán várható a kiskereskedelemben.
– Hogy látja a pályáztatási rendszert, és a dohányboltok mûködési feltételeit?
– A pályáztatás rendszerével egyetértek, tudom, hogy Európa több országában így mûködnek a dohányboltok. Ám a konceszszió tulajdonosok helyzete nem lesz egyszerû, mert pl. teljes vagyoni felelõsséggel tartoznak a vállalkozásukért. Talán a közvetlen partnereinket éppen az segítette hozzá a pályázat megnyeréséhez, hogy üzleti terveikben, hatástanulmányaikban azt modellezték, hogy a “mágneshatás” kölcsönös lehet egy piacon. Nemcsak a dohányboltok lehetnek “mágnes üzletek”, hanem a közkedvelt közeli boltok is. Érdemes egymást erõsíteni.
D. T.