A VII. Tiszai Euroatlanti Nyári Egyetem elõadóját, dr. Bánlaki György nagykövetet, a Magyar Atlanti Tanács elnökét elõször arra kértem, ismertesse számunkra, laikusok számára a NATO és az EU-tagság jelentõs összefüggéseit. Mikor gondolkodunk helyesen, ha a Transz-atlanti labirintusban el szeretnénk igazodni:

– Mindkét szervezetnek a tagjai vagyunk, ezért számunkra nagyon fontos, ugyanakkor új helyzet. Ez szimbólum kell, legyen valamennyiünknek, a mûvelt nyugathoz való tartozás szimbóluma. – mondta.
– Már az 1999-es NATO csatlakozás óta is hihetetlen változások következtek be a világban. Vadonatúj kérdésekkel kell megbirkóznunk. Ilyen pl. a terrorizmus. Elszomorító, hogy a kérdések jelentõs részére – attól félek – nem léteznek jó válaszok, csak rosszak és kevésbé rosszak. Nagyon fontos a NATO-ban, de különösen az EU-ban, hogy ami lehetõséget a tagság kínál, ha azt ügyesen ki tudjuk használni, elõre tudunk lépni, fel tudunk zárkózni. Felelõsség, hogy valamennyi beleszólásunk van a dologba. Nem mi fogjuk támasztani a Passat-szelet, de bizonyos mértékben a véleményünk ott van a végleges döntésekben. Fontos, hogy helyzetalakító ország legyünk tehát. Ez nem könnyû. Nem az van, hogy vagyunk mi, és van a NATO vagy az Európai Unió, hanem mi vagyunk a NATO és az Unió is, – tette hozzá.

–  Ön szerint a kibõvült Európai Unió kapcsolata a NATO-val mennyiben módosulhat, változhat-e?
– A világ leegyszerûsített volt a hidegháború éveiben, amikor két oldal volt. A valós vagy vélt veszély miatt mind a két oldalon igen jelentõs fegyelemre volt szükség. A világ – javára – megváltozott, az a fajta szembenállás immár nincs. Ez nem jelenti azt – mint látjuk -, hogy a világ egyszerûbbé vált volna. Sok kérdésben nézeteltérés van pl. az európaiak egy része és az USA között. De ezeknek az ellentéteknek egy jelentõs része az EU-tagállamok között is fennáll. Nekünk lavíroznunk kell kicsit, és a saját érdekeinknek megfelelõen befolyásolni, hogy az EU milyen irányban alakuljon, hiszen most sorsdöntõ kérdések várnak eldöntésre. Hogy az Európai Unió világméretekben védelmi, biztonsági tényezõ legyen, nem áll arányban azzal a politikai eltökéltséggel, hogy az ehhez szükséges eszközöket hozzá is rendelje. Megítélésem szerint jelentõs magyar érdek, hogy az európai szerep ne egy versenyzõ szerep legyen a NATO-val és az Egyesült Államokkal, hanem egy együttmûködõ, egymást kiegészítõ szerepet jelentsen.
 
Szerk: Dömsödi Teréz
A rovat a
Külügyminisztérium támogatásával készül.

Ez a bejegyzés 2005 07 30 23:48-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.