Lakbérről, kintlévőségről, távhőről – Merre tart a város motorja?
A következõ képviselõ-testületi ülésen tárgyalják a képviselõk a Városi Szolgáltató Kft. beszámolóját. Döbrössy Iván ügyvezetõ-igazgató közremûködésével belelapoztunk és tájékozódtunk.
A száz százalékban önkormányzati tulajdonú Városi Szolgáltató Kft. tevékenységének fontos része az önkormányzati bérlakások fenntartása.
– Mekkora az a lakásállomány, amely után rendszeresen lakbért fizetnek a bérlõk?
– Szentes lakóingatlanainak mindössze 4%-át teszik ki az önkormányzati bérlakások, ami szám szerint 440 lakást jelent. Ezek az ingatlanok száz százalékban lakottak, részben panelben, részben társasházban lévõk vagy családi házak.
– Mennyi a lakbér bevételük, és mennyi a kintlévõség?
– Éves szinten 48 millió forint lakbér bevétel illet meg bennünket. A kintlévõségünk ezzel szemben 4 millió forint volt a tavalyi évben.
– Hogyan történik a behajtása ezeknek a kintlévõségeknek?
– 1 hónapos késedelem után felszólítjuk a nem fizetõ bérlõt. Tavaly 88 esetben jutottunk el a fizetési meghagyás kibocsátásáig. Olyan folyamatról beszélhetünk, amelynek során elõbb-utóbb befolynak a követelések, sajnos azonban újabbak is keletkeznek. Megoldást jelenthetne, ha a fizetni nem képes bérlõt kisebb komfort fokozatú lakásban helyezhetnénk el. Ma azonban már a bérbe adott ingatlanoknak legalább félkomfortosnak lenniük kell.
– Sok az eladó ingatlan a városban, elõfordul, hogy szociális bérlakásnak vásárolnak közülük?
– Nagyon ritkán. Az önkormányzat költségvetése nem teszi lehetõvé. Kivételes méltánylást igénylõ helyzetben, esetleg évente 1-2 alkalommal fordul ilyen elõ.
– Hogyan sikerült tavaly hasznosítani a befolyt bérleti díjakat?
– A lakbér bevételünket az ingatlanok karbantartásá-ra kell fordítanunk. Amenynyiben ezen felül többlet jelentkezik, azt visszautaljuk az önkormányzatnak. Tavaly annyi feladat összejött, hogy még kevésnek is bizonyultak a bevételeink.
Döbrössy Ivántól azt is megtudtuk, hogy a bérbe adott lakások közül 150-ben van távfûtés. A távfûtésbe bevont összes építmény, középületekkel együtt, 280 millió forintot fûtött össze a cég számára. Az ügyvezetõ hozzátette, az év eleji 4,2%-os díjtétel növekedés ellenére alig nõtt a bevételük, mivel csökkent jelentõsen a fogyasztás. Ez egyrészt az elszegényedéssel, másrészt a felújított panel lakások energia megtakarításaival magyarázható.
– A közeljövõben mely ingatlanokat szeretnék bekötni a távfûtésbe?
– A Kurca hídjának felújításával a pályatest szerkezetébe, védõcsõben egy termelõcsövet helyeztek el, ami megoldhatja a Dózsa-ház és a sportpálya öltözõinek fûtését, amennyiben pályázati forrás elõsegíti a munkálatokat. Ugyanez a helyzet a Boros Sámuel Szakközépiskola, az ifjúsági ház vagy a sportcsarnok egy részének fûtéskiváltása esetében is. A gerincvezetékek itt megvannak, a rákötések kiépítéséhez azonban pályázati forrás szükséges.
Döbrössy Ivántól arról is hallottunk, hogy a távhõszolgáltatás biztosításához éves szinten 600 ezer kilowatt villamosenergiát használnak el, ami mintegy 30 millió forintba kerül. Jelentõs tétel azonban még a gázfûtés kiadási oldala is, 1 m3 gáz árát esetükben tovább növeli a teljesítmény- és a molekuladíj is, akár tél van, akár nyár. A gerincvezetékeket terhelõ közmû adó, mint új kiadási tétel, 2 millió forintot jelent éves szinten a cégnek.
– Mindent összevetve, milyen eredménnyel zárták az elmúlt évet?
– Az éves árbevételünk nagyban függ a fogyasztóktól, de az idõjárástól is. Ezért szinte lehetetlen elõre reálisan terveznünk. Az elért 510 milliós árbevételünk 50 millió forinttal haladta meg a tervezettet, ennek az az oka, hogy év közben a Klauzál utcai óvoda és a Hungerit Kossuth utcai üzlete kialakítását segíthettük. Emellett az Ipari Parkban is elkészült a csarnok beruházás – magyarázta.
A Városi Szolgáltató Kft. a város testben egy örökmozgó motor. Sokszor másoktól függ, máskor mások függnek tõle. Tavaly 9.6 millió forint adózás utáni eredményt sikerült elérnie.
Kép és szöveg: D. T.