Közművelődésről – másként?
A Pálmások Szövetsége konkrét javaslatokkal igyekezett hozzájárulni a város közmûvelõdési koncepciójának megújításához. A képviselõ-testület márciusi ülésén elsõ olvasatként foglalkozott az újabb négy évre szóló koncepcióval.
A Pálmások Szövetsége részérõl az elõzetes egyeztetés során Karikó-Tóth Tibor privát véleményként fogalmazta meg, hogy van két kiemelkedõen teljesítõ intézménye a városnak (Könyvtár és a Hangversenyközpont) és van még a Mûvelõdési Központ.
A Városi Könyvtár a megye egyik legjobban mûködõ intézménye. Régen észrevették, hogy a könyvtári szolgáltatás önmagában nem elegendõ az olvasók megtartásához, annál több kell. A rendszeres rendezvények, kiállítások, továbbképzések és sikeres pályázatok egy kreatív gárdáról és profi vezetésrõl tanúskodnak. Azt az ûrt, amelyet egy jól mûködõ Mûvelõdési Központnak kellene betöltenie, évek óta a Könyvtár tölti be.
A másik professzionális egység a szintén sikeresen pályázó – már a Mûvelõdési Központ alá átsorolt – Hangversenyközpont. Éves költségvetése, amelybõl 10-12, nemzetközileg is elismert elõadók részvételével szervezett koncertet tart, kevesebb, mint a Mûvelõdési Központ kéthavi költségvetése. Hogy lehet, hogy a Mûvelõdési Központ a hét egyik kiemelt napján, szombaton rendszeresen zárva van? Mi a feladata a vezetõkön kívül hat mûvelõdésszervezõnek? A programok jó része különösebb szervezést nem igénylõ, központi mûvelõdésszervezõ cégek által kiajánlott csomag. Óriási pénzek mennek el a megfelelõ szakértelem és kapcsolat hiánya miatt. Például a nem túl magasan jegyzett NOX zenekar koncertje több millióért évekkel ezelõtt. Minden évben félmilliókat dob ki a város az aktuális megasztárocskák 20-25 perces félplayback haknijáért a karneválon, miközben például az igényes zenét képviselõ fúvószenekar és a városi vegyeskar éves városi támogatása ennek a felét sem éri el. A moziban sem történik semmi a javarészt szinte üresen futó filmvetítéseken kívül. A helyszín pedig – színházterem híján – tökéletes lenne kis alakítás után kamaraestek, koncertek, bemutatók megtartására. A galéria javarészt mások által megszervezett és továbbadott anyagokat, illetve az évtizedek óta változatlan tematikájú kiállításokat produkálja. A Mûvelõdési Központ több évre visszatekintõ pályázati eredményei – a város, a hangversenyközpont vagy a könyvtár által megírt pályázatokon túl – legfeljebb jelképesnek tekinthetõek.
VÁROSUNKÉRT! NEM PÁRTOKÉRT!
VELÜNK! FÜGGETLENEKKEL!
PÁLMÁSOK SZÖVETSÉGE
Dömsödi Teréz az egykor nagy tömegeket megmozgató Kiséri Napok szervezésével szerzett komoly tapasztalatokat. A 15 éven át szabadtéri nagyrendezvényként prosperáló programfolyam egyedülálló kezdeményezésként elsõként tudta felmérni a tömegigényeket, ám emellett mindig kiemelt hangsúlyt helyeztek az értékek õrzésére, a nemzetközi kapcsolatok kezdeményezésére, a fiatal tehetségek gondozására. Olyan értékes elõadókat és alkotókat hoztak el a városba, mint Illényi Katica, a Téka Zenekar, a Mentés Másként Trió, Buda Ferenc Kossuth-díjas költõ, Rényi Krisztina nemzetközi hírû meseillusztrátor…, vagy számos határon túli tehetséges amatõr elõadót, többek között a romániai Siterbõl is. A Kiséri Napok fedezte fel pl. a Fivérek formációt 1997-ben. Dömsödi Teréz jól tudja, hogy amire a tömegeknek igénye van, az bizony sokba kerül, ezért döntött csapatával úgy, hogy – engedve a politikai, hatalmi nyomásnak – nem kíván tovább részese lenni az értelmetlen versengésnek, és a tömegformálás szerényebb, ám értékes formáját választják. Az új közmûvelõdési koncepcióhoz viszont javaslatokat tett.
Javasolta, hogy az önkormányzat, „mostoha gyereke”, a közmûvelõdés számára költségvetése meghatározott százalékát vállalja biztosítani. Az idegenforgalmi célú nagyrendezvényeit pedig kezelje külön, és a közmûvelõdés kárára, azokra ne vonjon el forrásokat. A közmûvelõdési intézmények között legyen a mostaninál szorosabb együttmûködés, amely terjedjen ki a programegyeztetésre is, hogy ne legyen ennyi átfedés és egymásra szervezés. Az együttmûködés elõsegítheti a külsõ források megszerzését is, szemben a mostani felesleges rivalizálással, ami olyan összehasonlítgatások csírájához vezet, mint a manapság kialakult elõnytelen helyzet. Célszerûnek tartaná a tevékenységek szakmaspecifikusabb szétválasztását is, mert a közmûvelõdés egyes szakterületein lát hiányosságokat, míg máshol olykor éppen a kevesebb volna több. Javasolta õ is, hogy a mozi kihasználtságát javítani kellene, átgondolni, hogy mûvész-, vagy dokumentumfilmek vetítésével szerezhetõ-e újabb nézõközönség.
A koncepció nyári szünet elõtti elfogadását megelõzõen szakmai kerekasztal egyeztetés esedékes, amelyet személy szerint is érdeklõdéssel vár.
Horváth István a témát tárgyaló márciusi képviselõ-testületi ülésen kihangsúlyozta, hogy a program átfedések csökkenthetõek lennének, ha a Könyvtár a tudományos, ismeretterjesztõ elõadások, kiállítások helye lenne. A Mûvelõdési Központ és intézményei feladata maradna a szórakoztatás, képzõmûvészeti kiállítások, ifjúsági programok szervezése. A mozi tudatosabban mozduljon el a kommersz, direkt sikerfilmek irányából a mélyebb értékek felé. A Hangversenyközpont feladata legyen minden, ami zene. A Múzeum küldetése pedig a hagyományápolás, a néprajz, a népi és kézmûves mesterségek kiállításainak, programjainak szervezése maradjon.
Ne azon múljon egy-egy alkotó bemutatkozási lehetõségeinek gyakorisága, hogy mennyire jól menedzseli magát, hanem tényleges szakmai mércék érvényesüljenek.
A Polgármesteri Hivatal pedig ne végezzen konkrét programszervezést, a feladata a szakmai felügyeletre és a koordinációra terjedjen ki.
Az egyes közmûvelõdési intézmények anyagi támogatásáról azt mondta, hogy munkájuk szakmai színvonalának biztosítása érdekében, bevételszerzõ képességüket is figyelembe véve, igazságosan és nagyon körültekintõen kell mindenkor eljárni.