Időjárási radar létesül Lapistón
Az Országos Meteorológiai Szolgálat az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében az e-környezetvédelem területén benyújtott, “A magyarországi idõjárási radarhálózat bõvítése és csapadékmérési adatainak minõségi javítása” címû pályázatával támogatást nyert.
A projekt célja egy negyedik meteorológiai radar üzembe helyezése a szentesi kistérséghez tartozó Lapistó melletti katonai területbõl leválasztott telekrészen, mellyel lehetõség nyílik a dél-alföldi régió és a közvetlen országhatáron kívüli területek lefedettségének javítására. A projekt fõ elemének hasznosulása elsõsorban a dél-alföldi régióra, további elemei pedig az egész országra kiterjednek.
Az utóbbi években egyre gyakrabban alakulnak ki felhõszakadások, pusztító jégverések. A heves idõjárási események megfigyelésének, elõrejelzésének elengedhetetlen eszközei az idõjárási radarok. Az Országos Meteorológiai Szolgálat az elmúlt években is jelentõs fejlesztéseket hajtott végre a veszélyes idõjárási folyamatok ultrarövidtávú elõrejelzéséhez szükséges úgynevezett intenzív megfigyelések, meteorológiai távérzékelési megfigyelõrendszerek területén. Ezek közé tartozik az országos idõjárási radarhálózat is, amely alapvetõen a csapadékesemények megfigyelését, intenzitásuk mérését és az események idõbeli nyomon követését végzi. A csapadék nagyfelbontású területi és idõbeli eloszlásának meghatározása elengedhetetlen a heves idõjárási eseményeknél (pl. zivatarok, jégesõ), az élet és vagyonvédelmi riasztásoknál.
Az idõjárási radarok méréseinek korlátai is vannak. A radar telepítési pontjától távolodva a mérõ impulzusnyaláb egyre messzebb kerül a föld felszínétõl, valamint egyre nagyobb térfogatra tágul, ami a mérések pontosságát, megbízhatóságát rontja. A nemzetközi tapasztalatok és a hazai mérések alapján elmondható: a nagyobb pontosság érdekében törekedni kell arra, hogy a mérésekkel lefedett terület pontjai ne legyenek 100-120 km-nél távolabb egy-egy radarállomástól. Megállapítható, hogy az országosan kiegyensúlyozott pontosságú idõjárási radarmérésekhez szükség van az OMSZ idõjárási radarhálózatának bõvítésére a Dél-alföldi régióban. A telepítendõ radarberendezés alapvetõ jellemzõit tekintve illeszkedik a jelenlegi három berendezésbõl álló hálózathoz.
A beruházással olyan, az egész országot lefedõ, egységes radarhálózat jön létre, amely megfelel a jelen kihívásainak, segítséget nyújt a napjainkban oly gyakran elõforduló veszélyes idõjárási helyzetek elõrejelzésében, viharok okozta károk megelõzésében.
A projekt részeként a vidéki radarállomásokon és tizenegy meteorológiai fõállomáson összesen tizennégy darab, úgynevezett cseppspektrum mérõ berendezést is elhelyeznek. Ezek kiegészítõ információkat nyújtanak a radarhálózat adatinak kalibrálásához, a csapadékmérések nagyobb megbízhatóságú korrekciójának érdekében.
A beruházás a KEOP Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (E- környezetvédelem) pályázati konstrukcióban valósul meg, 85% nagyságú Európai Uniós támogatásból. A fennmaradó részt a központi költségvetés fedezi.
A fejlesztés eredményeként európai szinten is kiemelkedõ, a legújabb technikai vívmányoknak megfelelõ eszközökbõl álló rendszer jön létre. A tervek szerint 2014. végére fejezõdnek be a munkák, az új radar 2015-ben áll operatív üzembe. A radar mérési információk az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján ingyenesen elérhetõk lesznek az állampolgárok számára.
A Megyeházán tartott projekt ismertetõ vendége volt Dr. Illés Zoltán környezetügyért felelõs államtitkár is. Ezen a napon került sor ugyanis a beruházás alapkõletételére a lapistói építési helyszínen.
Hozzászólásában Dr. Illés Zoltán úgy fogalmazott, hogy nem függetleníthetjük magunkat a természettõl, ezért a kormányzat a megelõzésre helyezi a hangsúlyt, mert az sokkal olcsóbb, mint a károk elhárítása, a természeti katasztrófák következményeinek felszámolása. Ehhez helyre kell állítani azokat a védelmi rendszereket, amelyek korábban megvoltak, jól is mûködtek, egészen a rendszerváltásig. Állami szerepvállalás nélkül ez nem lehetséges. Idõszerû annál is inkább, mivel az utóbbi években megsokszorozódtak a káresemények hazánkban is.
(Fotó: dt. )