Vállalkozások, ha összefognak… – Ha igen, miért nem?
A Pálmások Szövetsége tagjai nem csak a közéletben próbálnak közös hangot találni, arra is több példa akad, hogy összefognak pl. egy-egy rendezvény sikeréért, vagy a vállalkozások közösen pályáznak nagyobb projektek elnyerése érdekében. A szövetség három vállalkozó tagjával arról beszélgettünk, mennyire készek a szentesi vállalkozások az összefogásra.
Beszélgetésünk elején még nem gondoltam, hogy ennyi jó példát találunk a közös, kölcsönös elõnyökön nyugvó együttmûködésre. A Csõszer-Komplett Kft. egyik tulajdonosa, Csernus-Lukács László pl. arról számolt be, hogy cégük folyamatosan részt vesz alvállalkozóként helyi projektekben. A legkiemelkedõbb részesedésük a Hunor Coop Kála áruházának felújítása során, és a HK-Ceram üzemcsarnokának, valamint a Cserépkályha Bemutatóterem kialakításának épületgépészeti munkáiból adódott.
Hegedûs István, az Aranykalász Étterem alapítója is megerõsítette, hogy az étterem és panzió belsõ gépészetét teljes egészében Csernus-Lukács László cégével végeztették, nem lesz ez másként a jövõben sem.
A Paam Ker. Szolg. Kft. esetében, különösen az elmúlt években adódtak megrendelések nagyobb helyi beszerzésekre. Horváth István így a derekegyházi önkormányzat, vagy a szentesi Családsegítõ Központ beruházásait említette, amikor vidéki partnerek bevonására is szükség volt a nagy tételû rendelések miatt. Ám hozzátette, tavaly már ilyen igény nem volt.
– A Pálmások Szövetsége kezdettõl fogva szorgalmazza a vállalkozások közös fellépését a helyi nagy projektekben. Miért rekednek meg ezek a próbálkozások? – kérdeztem Horváth Istvántól, a Pálmások Szövetsége elnöktõl.
– Mindkét félnek, a vállalkozóknak, de az önkormányzatnak is meg lenne a teendõje ez ügyben. Javasoltam korábban, hogy – is-merve a helyi adottságokat – az egyes projektek kisebb részekben is legyenek elérhetõek. Viszont kevésnek találom a vállalkozások összefogás érdekében tett lépéseit is. A korábbi nagy beruházásoknál, mint pl. a Református templom felújítása, a helyi cégek ajánlata jóval meghaladta a vidéki társaikét. Az önkormányzat esetében ez kényes kérdést vet fel, nem tehet ugyanis kivételeket, és választhatja a magasabb ajánlatot azért, mert segíteni szeretné a helyi vállalkozást.
Csernus-Lukács László ehhez annyit fûzött hozzá, hogy sok esetben a drágábban elvégzett munka jelenti a minõségi megoldást. Még egy nagy elõnye van szerinte, ha helybeli a projekt nyertes, mégpedig az, hogy egyszerû, gyors és pontos az utánkövetés, itt a jövõbeni karbantartásra, javítási munkákra gondolt.
– Aktív vállalkozóként milyen elvárásuk lenne az önkormányzattal szemben, ill. mi az üzenetük vállalkozó társaik számára?
Csernus-Lukács László: Ne féljen senki az összefogástól. Amennyiben korrekt módon teszik ezt, mindenki jól jár. Ne gondoljon senki arra, hogy a másiknak majd több haszna lehet, és esetleg õ pedig hátrányba kerül.
Hegedûs István: Az Aranykalász Étterem komoly beruházással bõvül az idén is, megnyitjuk az épület alatti pince helyiséget. Már most biztos, hogy mindkét itt jelenlévõ vállalkozó társammal együtt fogunk mûködni azért, hogy ez a tervünk sikerrel megvalósuljon. Ezzel azt akarom mondani, hogy egyik sikeres együttmûködés hozza a másikat, hiszen kölcsönös bizalmon alapuló üzleti kapcsolatokról beszélünk.
VÁROSUNKÉRT! NEM PÁRTOKÉRT!
VELÜNK! FÜGGETLENEKKEL!
PÁLMÁSOK SZÖVETSÉGE
Horváth István: Már évek óta szorgalmazom, hogy legyen az önkormányzat és a vállalkozások között konzultációs kapcsolat, amikor a vállalkozások elsõ kézbõl értesülhetnek az önkormányzat terveirõl, hol, mikor, milyen fejlesztés megvalósulása várható, hogy idõben felkészülhessenek a korrekt partnerségre, és a megfelelõ jogi keretek között valóban módjuk legyen el is nyerni a munkákat.
– Önkormányzati képviselõként hogyan látja a jövõbeni helyi lehetõségeket?
Horváth István: – Most a kilátások igazán nem rózsásak. Mivel végéhez ér a 2007-2013-as uniós gazdasági ciklus, nagyobb beruházások már nem indulnak. A már folyamatban lévõ Városközpont rehabilitációs programról pedig a vállalkozások többsége ismét lemaradt. Lelassult a gazdaság, a kereslet immár két számjeggyel marad el a korábbi években megszokottól. Elõreláthatóan elmarad az önkormányzat által – végül is javaslatunkra bevezetett – vállalkozásokat kamatmentes hitellel segítõ program is, mivel nincs rá az önkormányzati költségvetésben fedezet – összegzett, majd így folytatta:
– Jó hír viszont, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos kisvállalkozói hitelprogramjának megemelte a kereteit. Gépbeszerzésekre pl. ezentúl 5 millió forint, míg innovációs (termék és technológiai fejlesztés) címén most már 7 millió forint is igényelhetõ. Az érdeklõdõk Sülyös Editet kereshetik fel a kamara Munkácsy utcai irodájában. Tegyék ezt meg minél elõbb, hiszen rövid a pályázati határidõ.
Összeállította:
Dömsödi Teréz