“Csontvázfaragás” után a város költségvetése – Mi csökken a rezsivel?
Évek óta megszokhattuk már, hogy egyre szûkülnek az önkormányzat költségvetési lehetõségei. Idén sincs ez másként. A bûvészkedéstõl a csontvázfaragásig jutottak mára a számok szakavatott ismerõi, hogy a költségvetés hiányát valahogy mérsékelni tudják.
Most teljesen más helyzet van, hiszen Szentes közös önkormányzati hivatalt mûködtet Eperjes és Nagytõke községekkel. A járási hivatal feladatokat és pénzt is elvitt, az állam pedig adósságot vállal át. Azaz hogy is van mindez? Errõl, az idei költségvetésrõl Szirbik Imre polgármestertõl kérdezõsködtünk.
– Polgármester Úr! Intézmények mennek, jön helyette másik. Egyensúlyban lesz a város mûködési költségvetése 2013-ban?
– 250 milliós minusszal indultunk az évnek, hiszen az állam jelentõs forrásokat vont el. Már nem kapjuk meg a személyi jövedelemadó korábban itt maradt részét, és a gépjármûadóból is mintegy 60 milliós elvonás történt. A feladatok csökkenésével több mint 1 milliárdos az elvonás, amit kiadás csökkentésként ellensúlyoz mintegy 800 millió forint. Hozzáteszem, az iskolák állami fenntartásához havonta 21 millió forinttal kell hozzájárulnunk – sorolta, majd azt mondta:
– Valamelyest csökkenti a gondokat azon elõrelátásunk, hogy korábban az iskolák összevonásával stabil, erõs iskolarendszert tudtunk most átadni, ami elõrevetíti, hogy létszámcsökkentés nem fogja sújtani az intézményeket.
– Hogyan sikerült mégis tovább faragni a “csontvázakat” és eltûntetni a hiányt?
– Tételesen átnéztük a költségvetésünk minden egyes sorát, szerencsére tavalyról maradt 77 millió forint pénzmaradványunk, amellyel csökkenteni tudtuk a hiányt. Második lépésként jelentõsen lefaragtuk az egyes támogatásokat, de így is maradt még 2,1%-os forráshiány. Arra kértem az intézmények vezetõit, hogy mindenki saját költségvetésén belül a rá esõ részt takarítsa meg. A legjelentõsebb gondok majd kommunális területen lesznek ezek után.
– Az önkormányzat fenntartásába került múzeum esetében látom, hogy közel 50 milliós költségvetése felét adja az állam, felét az önkormányzat. Így biztosítható lesz a múzeum szakmai munkája?
– Igen, a múzeum bevételhez juthat még régészeti ásatásokból is. De ennek a szabályozása nem tisztázott. A Móra Ferenc Múzeum és a Koszta József Múzeum közötti megállapodás teheti lehetõvé a plusz forrás helyben maradását. Ez ugyan nem rendszeres bevétel, de egyszer-egyszer plusz forrást jelenthet szakmai munkájuk színvonalának emelése érdekében.
– Idén a Városközpont rehabilitációs program az egyik meghatározó fejlesztés. Befejezõdik ebben az évben?
– Aki lapozgatja a költségvetésünket, láthatja, hogy új beruházás nem indul az idén. Ennek részbeni oka a forráshiány, másrészt, hogy a 2007-2013-as uniós pályázati periódus lezárul. Igyekszünk minden folyamatban lévõ beruházást az idén befejezni – mondta.
– A Városközpont rehabilitációs projekt két szakaszban, egy része június végéig, míg a teljes befejezése december végéig megtörténik. Folyamatban marad még két kötelezõ feladat, a szennyvíztisztító és az ivóvíztisztító program megvalósítása.
A Városközpont rehabilitációs program a következõ részterületekbõl áll: a Kossuth tér 5. elsõ két szintjének felújítása, a Nagy Ferenc u. 1. és Ady Endre u. 1. üzletek homlokzat átalakítása, az Ady Endre, Petõfi utca, Kossuth tér forgalmi csomópont átépítése, a ligeti Kurca híd felújítása, a Kossuth utcai diákpince átépítése és a buszpályaudvar kerékpártárolóinak kialakítása, továbbá két park, az Evangélikus templom melletti, valamint a Tiszti klub és a Közgé közötti terület rendezése.
– Hol tart az állami adósságátvállalás folyamata?
– A törvény szerint 40% az a minimum, amit az állam a város adósságából átvenni vállalhat. Mi szerettük volna 50%-ra emelni ezt a szintet, amit négy ponton indokoltunk a két hete lezajlott egyeztetõ tárgyaláson. Jó eséllyel a folytatás március – áprilisban várható.
– A város másik jelentõs beruházása a fedett uszoda építése. A jövõ évi második ütem elkészülte után a fenntarthatóság érdekében milyen lépéseket terveznek, a testvértelepülések ebben is partnerek lehetnek?
– A testvérvárosok vízisport élete nem olyan fejlett, ki kell mozdulnunk a piacokra. Itt is a feltörekvõ országok lehetnek igazán partnerek. Éppen ezért voltunk a napokban kollégámmal Izraelben, hogy az ottani diákok edzõtáboroztatásáról kezdjünk tárgyalásokat. A fedett uszoda gazdaságos üzemeltetésében döntõ kérdés az, hogy az energia-felhasználás területén milyen megtakarításokat tudunk elérni. Ez lesz a racionális mûködtetés záloga.
Szirbik Imre az imént már említette, hogy kommunális területen várhatóak komolyabb gondok, pl. a kormány rezsicsökkentési tervei miatt. A vízszolgáltatás és a szemétszállítás száz százalékban önkormányzati tulajdonú cégek feladata.
– A kormány tavaly vezetett be a szemét tonnája után 3000 Ft fizetési kötelezettséget, e miatt három egymást követõ évben kell a lakossági szemétszállítás díját megemelni közel 30%-kal. Bevezette továbbá a vízvezeték-hálózatra vonatkozó adót, ami a Szentes-Víz Kft. számára 60 milliós többlet terhet jelent, amit már a cég nyeresége nem bír el. A szolgáltatók vesztesége egyben az önkormányzat vesztesége…
Úgy tûnik, erre jön még a lakossági rezsicsökkentés terhe, tehát lehet, hogy végül ami jön a réven az mégis megy a vámon? Valahol a lakosság fizeti meg a rezsi csökkentést, csak máshogy.
Kép és szöveg: – dite –