Változó házi feladatok a Hungeritnél
A beruházásokkal a termelés folyamatos volumen növekedését alapozzák meg a Hungerit Zrt-nél. Magyar József vezérigazgató mára a napi feladatokat általános helyettesére bízza és családjával a cég jövõképének alakítására koncentrál. Arról is kérdeztük, miben lesz más ezután a helyi vízilabda élet.
– Hogyan értékeli az elmúlt évet, miben volt növekedés, vagy elmaradás a várakozásokhoz képest?
– Közel 7%-kal vágtunk több árut, ennek ellenére az árbevételünk elmaradt a tervezettõl. Ez azt jelenti, hogy magasabb jelenleg a raktárkészletünk a kelleténél. Visszaesõben van sajnos az élelmiszerfogyasztás, hiszen kevesebb pénzt tudnak költeni az emberek, már külföldön is – válaszolta.
– A fejlesztések folyamata azonban nem állt meg…
– Tavaly májusban átadtuk Felgyõn azt a telepet, amely 2,3 millió csirke elõállítására képes, majd õszszel a Hungerit tevékenységét elõsegítõ takarmánykeverõ üzemet is. A két nagy beruházás közel 4 milliárd forintba került. De házon belül is több kisebb fejlesztés valósult meg. Napjainkban a felgyõi Balog-tanya nyolc óljának rekonstrukciója folyik, épp a felénél tartunk. A több mit 800 milliós beruházással június végére kell elkészülnünk. Így próbáljuk a Hungerit élõáru szükségletét biztonsággal kiszolgálni.
– Ebbõl is látszik, hogy folyamatosan nõ a vágott áru mennyisége…
– Csirkébõl 13 millió darabot, 2 millióval vágtunk többet, mint korábban. A termelési volument 10%-kal növeltük, azonban nem csak a mennyiség adja a volumen növekedését, a forgalomba hozott csirke átlag súlyát 10, a pecsenyekacsáét 20 dekával emeltük meg. Így is nõ a vágott volumen tonnában.
– A Hungerit mennyire van jelen az orosz piacon? Realitását látná a jelenlét növelésének?
– Nem nagy mennyiséggel, ezer tonna áruval vagyunk jelen az orosz piacon, részben nagykereskedõknek, részben közvetlenül a Metronak liba- és kacsadaraboltat szállítunk. Nagyban könnyítené azonban az exportot, ha csökkennének a ma meglehetõsen magas védõvámok. Ezt elérni a kormány házi faladata lenne. Mi szívesen szállítanánk többet is az orosz piacra, de jelenleg nem éri meg – mondta.
– A vágóbaromfi ára tavaly 12,5%-kal drágult a bázishoz képest. Önöknél hogyan alakultak az árak?
– Mivel a takarmányárak 50%-kal emelkedtek, meg kellett emelnünk az élõ áru átvételi árát is, ami közel 25%-ot tett ki. A vágott baromfi értékesítési árát azonban az áruházláncok nem engedik megemelni. Az ágazat hosszú távú érdekei azonban legalább az inflációt követõ 7-10% árnövekedést teszik szükségessé. Ezt mindenképpen el kell érnünk.
– Várhatóan milyen szerepe lesz a Hungerit-nek az újjáalakuló Agrárkamarában?
– Még nem látom át, hogy milyen szerepe lesz a baromfiiparnak a kamarán belül, vagy a Baromfi Terméktanács megmarad-e egyáltalán. Magam is kíváncsi vagyok, milyen változásokat hoz az új felállás.
– Személyi változás is bekövetkezett a Hungerit irányításában. Miért éppen most, miért Tarr Károlyra esett a választása?
– Évek óta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kell találni a megfelelõ utódot a cég irányításában. Hatalmas leterheltség családon belül ez a feladat, hosszas mérlegelés után döntöttünk úgy, hogy a tulajdonosi jogokat továbbra is a család gyakorolja, a napi irányítás feladataira pedig hozzáértõ szakembert keresünk.
Tarr Károly 30 éve dolgozik a baromfiiparban, Sárváron termelési igazgató volt, cégvezetõként is további tapasztalatokat szerzett. Decembertõl a Hun-geritnél vezérigazgató-helyettesi posztot tölt be – tudtuk meg. Hetente a végzett munkájáról az Igazgató Tanácsnak (azaz a családnak) számol be, tájékoztatja õket a felmerülõ gondokról, a folyamatos ügymenetrõl. Magyar úr beszélt arról is, hogy ezután a cég jövõképének formálásával kíván többet foglalkozni, s persze a helyi vízilabda élettel.
– Ez a hobbi mennyibe fog kerülni önnek, a cégnek ebben az évben? – tudakoltuk.
– Én tudom, hogy mennyibe fog kerülni, de azt gondolom, hogy ez csak rám tartozik, mivel pénzt teszek a sportágba, és nem veszek ki abból egy fillért sem. Az a célom, hogy a fedett uszoda határidõre elkészüljön, és az így nyert plusz vízfelület az utánpótlás-nevelés szolgálatában álljon, ebbõl a város, a gyerekek profitáljanak. A gimnáziummal az együttmûködés – a drámai tagozathoz hasonlóan – egy rangos sport szakmai bázis kineveléséhez is teret adjon, és a két OB I-es csapat révén a fiatalok olimpiai bajnok, neves elõdök példamutatása alapján fejlõdhessenek. Ez is a házi feladatom lesz ezután.
– Magyar úr! Sok sikert és jó egészséget kívánok az új tervek valóra váltásához!
Kép és szöveg:
Dömsödi Teréz