Gyógynövényeink (10.)

Diófa_termése.jpgCsombormenta: Mocsárimenta, polyákmenta. Mentha pulegium L. az ajakosok családjába tartozó, árterületeken, mocsaras helyeken, árokparton, nyirkos réteken termõ, évelõ és illatos növény.

Szára felemelkedõ, 15-40 cm. magas, egyszerû vagy elágazó, tompán négyélû. Levelei 1-2 cm. hosszúak, tojásdadok, nyélrefutók, tompa hegyûek, ép szélûek vagy finoman fogazottak. Virágai örvökben állnak, kicsinyek, bíborlila színûek, júniustól õszig nyílnak. A növény illata a borsmenta és a kakukkfû keverékére emlékeztetõ. Teája szélhajtó, görcsoldó és bélféreg ûzõ, epekiválasztást serkentõ hatású. Sárgaság ellen is fogyasztják. Óvatosan használandó, mert a drog erõs hatású. Vidéken a friss növényt bolhák ellen a szalmazsákba teszik. A csombormenta illóolaját asztma ellen inhalálásra, reuma elleni bedörzsölõk készítésére, valamint az illatszeripar is alkalmazza.

Diófa: Kulcsos dió. Juglans regia L. A diófa egyike azoknak az értékes növényeknek, amelynek minden részét hasznosítjuk. Nem csupán a termése és a fája hasznos, hanem a levele is. Teáját gyomor-bélhurut, magas vérnyomás, bélférgek ellen, továbbá vértisztítónak, étvágyjavítónak isszák. Forrázatát külsõleg bõrkiütések, kelések, fagyások borogatására, aranyérbántalmakban ülõfürdõként, torokgyulladás ellen gargalizálónak használják. Bõrkiütések ellen fürdõket is készítenek a diólevélbõl. Ajánlják borogatóként szemgyulladás és hályogképzõdés ellen. A diókopács drogja C-vitamint tartalmaz. Fõzetét belsõleg izzadás, gyomor,- és bélhurut, valamint étvágytalanság ellen használják.
Rideg Róbert
természetgyógyász-tanár
fitoterapeuta

Előzmény: www.varosivisszhang.hu/2007/12/28/gyogynovenyeink-9/

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.