Városunk turisztikai helyzetének változása a 2000-2011-es években a hasonló adottságú településekhez képest
A Pálmások Szövetsége javaslatára tárgyalta június 22-i ülésén a szentesi képviselõ-testület városunk turisztikai helyzetének elmúlt tizenegy évi alakulását.
A célunk az volt, hogy tényekre alapozott összehasonlítással értékelje a képviselõ-testület az elmúlt 11 évet, megállapítsa, miként változott pozíciónk, a vendégekért folytatott versenyben és mi a teendõ a jövõ érdekében.
A beszámoló gondosan összeállított, sok információt, összehasonlítást tartalmaz, ennek ellenére maradtak hiányérzeteink, vannak kritikai észrevételeink.
Az elõterjesztésben az összehasonlításra kiválasztott települések: Orosháza, Szarvas, Makó és Baja voltak. Véleményünk szerint hiányzott Csongrád, Kis-kunmajsa, Hódmezõvásárhely, Gyula, Mórahalom, de lehetett volna írni Cserke-szõlõrõl is, viszont Baja túl messze van, nem igazán irányadó, nem közvetlen konkurens.
Városunk jelentõsebb fejlesztéseiként sorolja az elõterjesztés megmentett értékeinket, a Zsinagógát, a Strandfürdõt, a Kossuth teret, a Megyeházát, a Református Nagytemplomot, a Szent Miklós teret, a sétálóutcát, a Gólyás házat, a Termál Gyógyfürdõt, a Kurcát, a Széchenyi ligetet, és az új dolgokat, a kerékpár utakat, a BMX pályát, a Jégpályát. Elismerés illeti ezeket a munkálatokat, de többségüket nem tekintjük idegenforgalmi célúaknak. Tény, hogy nagy jelentõségük van a hozzánk látogatók városunkról alkotott véleményének formálásában, de csak kisebb részük tekinthetõ közvetlen turisztikai attrakciónak, vonzerõnek.
VÁROSUNKÉRT! NEM PÁRTOKÉRT!
VELÜNK! FÜGGETLENEKKEL!
PÁLMÁSOK SZÖVETSÉGE
Sajnos az elõterjesztésbõl nem derült ki, hogy mik voltak a környezõ településeken végrehajtott jelentõsebb idegenforgalmi fejlesztések. Jó lett volna ezeket valamilyen szemléletes formában, például táblázatban látni. Látni, hogy mekkora az egyes településeken kiépített szálláshely kapacitás, vagy a végrehajtott fejlesztések értéke mennyi volt az elmúlt 10 – 11 év alatt.
Tudjuk, hogy ezek nem könnyen megszerezhetõ információk, de az alapos öszszehasonlításhoz szükségesek lettek volna.
A legnagyobb hiányosság, hogy az elemzõ ismertetés végérõl hiányzik az összegzõ értékelés. Ebben kellett volna választ adni az elõterjesztés címében szereplõ kérdésre: „Hogyan változott városunk turisztikai helyzete a 2000-2011-es években a hasonló adottságú településekhez képest?”
Az elõterjesztésben leírtak és a máshonnan származó információink és személyes véleményünk alapján megkíséreljük a kérdést megválaszolni.
Tesszük ezt az álláspontunk szerint legfontosabb, beszámolóban is szereplõ, idegenforgalmi mutatók alapján.
Ezeket sorra véve a mi helyzetértékelésünk:
– A látogatószám tekintetében a rivális települések között az alsó harmadban van Szentes és a változás trendjét illetõen sincs az elsõk között. Azaz a 2000-es pozíciójából nem tudott városunk az elmúlt 10 – 11 évben elõre lépni, sõt fõ konkurenseihez képest vesztett pozíciójából.
– A szálláshelyek száma – mind a kereskedelmi, mind a magánszálláshelyeknél – 2000-ben és 2011-ben is Szentesen alacsony volt, és az is maradt. A kettõ együtt nem érte el 2000-ben a 300-at és ma sem több 500-nál, mialatt Szarvason 400-ról 1200-ra, Orosházán 450-rõl 1200-ra nõtt.
– A vendégéjszakák száma a 2000. évihez képest 11 év alatt közel duplájára nõtt ugyan, de ezzel a mérsékelt növekedésû és alacsony látogatottságú települések között maradt Szentes a maga évi 24,3 ezer vendégéjszakájával. Szarvas hatszoros növekedést és 60 ezer éjszakát ért el, Orosháza ugyan csak közel duplázott, de a szentesinél lényegesen több, 47 ezer vendégéjszakája volt 2011-ben.
– Az idegenforgalmi adó bevétel a látogatószámmal és a vendégéjszakával szorosan összefüggõ. Nincsenek az elõterjesztésben összehasonlító adatok más településekrõl, de az elõzõekbõl egyértelmûen adódik, hogy nem az élmezõnyben vagyunk.
– Az idegenforgalom érdekében elköltött forintok elõterjesztésbõl közvetlenül kivehetõ 11 évi halmozott összege körülbelül 1 milliárd forint. Ennél természetesen többet fordított városunk idegenforgalmi célú fejlesztésekre, a létesítmények mûködtetésére és marketingre, de sajnos nincsenek konkrét összegzett adatok. Ez önmagában is jelzés értékû, hogy nincs ilyen adat. Az 1 milliárd Ft körüli idegenforgalomra költött 11 évi adatával Szentes biztosan a sereghajtók között van a környezõ, hasonló települések között. Több település van, amely nem 11, hanem egy évben az 1 milliárd Ft többszörösét költötte idegenforgalmi fejlesztésre.
Összegezve: Szentes nem használta ki kellõen idegenforgalmi adottságait és a pályázatok nyújtotta lehetõségeket az elmúlt 11 évben, ezért jelentõsen vesztett pozíciójából a vendégekért folyó versenyben.
Véleményünk szerint ebben jelentõs szerepe van városunk nem kellõen hatékony marketing és kommunikációs tevékenységének is.
Ennek tükrében furcsa, hogy az elõterjesztés címének második részérõl „…döntés a teendõ intézkedésekrõl” nincs konkrétum se a szöveges részben, se a határozati javaslatokban.
Felsorolt kritikai észrevételeinket akceptálva, a képviselõ-testület elfogadta indítványunkat az elõterjesztés és a határozati javaslat kiegészítésérõl, és a szeptemberi ülésre való ismételt elõterjesztésrõl döntött.
A kiegészítésnél néhány más szempontot sem szabad szem elõl veszíteni: A sportturizmustól várt, prognosztizálható vendégszám növekedést. A tervezett fedett uszoda milyen – eddig meg nem rendezhetõ – versenyeket vonzhat és ehhez mekkora plusz szállás kapacitásra volna szükség. Melyek még azok a sportágak a vízilabdán kívül, amelyeknek a fejlesztését, lehetõségeik jobb kiaknázását a fedett uszoda elõsegítheti.
Horváth István
a Pálmások Szövetsége elnöke
06-30/9353 845