Az ügyvéd válaszol – Ismét a három csapásról

Olvasói kérdés: „Az utóbbi idõben a televízióban egyre többet hallani a bûnügyi hírekben, hogy az ún. három csapást most kezdik alkalmazni a bíróságok, ezért nagyon súlyos ítéleteket kell meghozniuk. Kérdésem, a három csapás mit is jelent valójában?”

Ügyvédi válasz:  Két évvel ezelõtt a büntetõ törvénykönyv szigorítására került sor, amelynek keretében a köznyelv által három csapásnak nevezett törvényt is megalkotta a törvényhozó. A törvényt elsõsorban gyilkosok és erõszakoskodók ellen szánták, a gyakorlatban inkább agresszív rablókat és verekedõket sújt, (pl. nemrég bankrablók kaptak életfogytiglan büntetést (bár szerencsére nem is öltek).

A törvény alkalmazásával a bírónak az ítélet meghozatalakor nincsen mérlegelési lehetõsége, mert az a bíró „kezét megköti”, éppen ezért vannak olyan jogászok, akik nemcsak igazságtalannak, hanem alkotmányellenesnek is tartják a törvényt.
A törvény értelmében a korábbi büntetési tételhez képest, a legalább három személy elleni erõszakos bûncselekmény elkövetése esetén, a büntetési tétel felsõ határa a kétszeresére emelkedett. Ha olyan súlyos bûncselekményt követ el valaki, miszerint a büntetési tétel meghaladja a 20 évet, vagy a törvény szerint bármelyik bûncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetõ, akkor a bíróságnak nincs választási lehetõsége, mert csak és kizárólag az életfogytig tartó szabadságvesztést lehet kiszabnia az ügyben. Különös vagy többszörösen visszaesõvel szemben a büntetési tétel felsõ határa a felével emelkedett, de a büntetés nem haladhatja meg a 20 évet. Erõszakos, többszörös viszszaesõvel szemben a büntetés nem enyhíthetõ.
Az intézkedõ rendõr vagy pénzügyõr sérelmére elkövetett bûncselekménynél minden büntetési tétel súlyosbodott, típusonként 1 évtõl 5 évig, 2 évtõl 8 évig vagy 5 évtõl 10 évig terjedõ szabadságvesztésre. Ugyanez vonatkozik a pedagógus-, nevelõ-, oktatómunkát segítõ alkalmazott sérelmére elkövetett bûncselekményre is. A jogalkotó szándéka egyértelmû volt a három csapás megalkotásával, csak remélni tudjuk, hogy a törvény visszatartó ereje a hétköznapokban is mihamarabb megmutatkozik, érvényesül.
Kérdését köszönöm.              Tisztelettel:

Dr. Dömsödi József ügyvéd

Előzmény: www.varosivisszhang.hu/?p=9094

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.