A kisállat-gyógyászatban forradalminak számító beruházást hajtott végre idén a Kiséri Állatorvosi Rendelõ tulajdonosa. Errõl, valamint a csippezéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról beszélgettünk dr. Dobos András egyetemi docenssel, aki arra is választ adott, vajon tartsunk-e még manapság is a kutyák veszettségétõl?

A családi fotó azt a pillanatot örökíti meg, amikor megérkezett a rendelõbe az új optikai koherencia tomográf, azaz  OCT.
– Ez a készülék egyedülálló lehetõségeket teremt többek között a glaukóma (zöldhályog) és a retina elváltozások kutatásában. Nem véletlen, ennek az eszköznek is köszönhetõ, hogy részt vehetünk a Pécsi Orvostudományi Egyetemmel közös kutatómunkában – említette a szakember.
A készülék Amerikából érkezett, ahogy a lézer szemészeti mûtõ újabb berendezései is már a karácsonyfa alatt lesznek. Ez utóbbi lehetõvé teszi, hogy a szem megnyitása nélkül a szem belsejében lehessen beavatkozásokat végezni. Kiváló társ lesz tehát a zöldhályog, vagy a cukorbetegséggel összefüggõ szembetegségek  gyógyításában.

MEGKERÜLHETETLEN A CHIP

Már eddig is sokan keresték fel a rendelõt a januártól kötelezõ chipek felvétele érdekében. Dobos doktor azt mondja, rendkívül keveset tudnak a kisállattartók a chippezésrõl, annak szükségességérõl, a betegség megelõzésben meghatározó szerepérõl.
– Minden kutyatartónak tudnia kell, hogy a veszettség elleni oltás nem adható be olyan kutyának, amelyik nem rendelkezik a chippel. A nyakbõr alá, speciális tûvel bejuttatott, néhány milliméteres chip semmilyen zavart nem okoz az állatnak és gazdájának. Nem helytállóak azok a megállapítások, hogy a chip elektromos berendezéseket zavar meg, vagy bármi egyéb kockázattal jár – magyarázta.
– Rengeteg adminisztrációt hozott viszont az állatorvos számára – tette hozzá.

A VESZETTSÉGTÕL IGENIS TARTANI KELL

Dr. Dobos András arra figyelmeztetett, senki se vegye félvállról a veszettség, mint gyógyíthatatlan betegség veszélyét.
– Van, aki úgy vélekedik, ilyen betegség ma már nem létezhet. A kórokozója azonban elõfordulhat, a vadállomány, rókák, denevérek hordozhatják és bármikor fertõzhetnek. Ily módon eljuthat a kórokozó akár egyik országból a másikba is, hiszen azoknak semmi sem áll útjába. Példának a TBC esetét hoznám, ugye, hogy ezt a betegséget sem sikerült teljesen felszámolni?
Kell tehát a chip és a veszettségoltás is, a kettõ egymás nélkül ezután nem lehetséges.

ÚJ GYAKORNOK

Ezekben a hetekben gyakornokként dolgozik a Kiséri Állatorvosi Rendelõben a szentesi Dancsó Mónika, a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karának végzõs hallgatója.

Mónika épp januári államvizsgájára készül, az elméleti tanulás mellett rendkívül hasznosnak találja a gyakorlatban látottakat.
– Az egyetem a könyvekrõl, az iskolapadról szól, ez pedig az élet. Nagyon jó, hogy tényleg gyakorolhatok, és nem csak azt kell figyelnem, hogyan dolgoznak az idõsebb kollégák. Már gyermekként eldöntöttem, hogy ezt a pályát szeretném választani, mert mindig is nagyon szerettem az állatokat.
– Az államvizsga után mik a tervei?
– Szeretnék minél több gyakorlatot szerezni, késõbb pedig saját rendelõt nyitni.
– Idehaza, vagy külföldön?
– Nagyon sokat voltam távol Szentestõl a tanulmányim miatt. Szeretem ezt a várost, itt szeretnék dolgozni.                               
– dite –

Ez a bejegyzés 2012 12 12 21:03-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.