A Rónahír decemberi hírei
Advent Az ADVENT a latin adventus szóból ered, megérkezést jelent, s a kis Jézus születését váró négyhetes idõszakot jelzi.
A koszorú az õsi varázskör szimbólum mai változata, melynek régen védõerõt tulajdonítottak a gonosz szellemekkel szemben. A színeknek is szimbolikus jelentõsége volt: a zöld ágak a termést, a vörös díszek az életet, az arany- és sárga szalagok a fényt jelképezték. Mára azonban már a legkülönbözõbb színekben készülhetnek a koszorúk, s díszítõelemként is sokféle anyagot felhasználhatunk. Legegyszerûbb, ha készen vásárolunk egy szalma alapkarikát és azt beborítjuk fenyõvel vagy levelekkel, majd ezeket a zöldeket vékony dróttal rögzítjük. Ezután következhet a gyertyákkal, szalagokkal történõ díszítés.
A legegyszerûbb madáretetõ
Eldobható üdítõs flakonból is készíthetünk madáretetõt. Elsõ lépésként az üveg szájára visszatekerjük a kupakját, de úgy, hogy közben rácsíptetünk kötözõ zsineget vagy vékony drótot. A flakon oldalán ajtóként funkcionáló nyílást vágunk. Ezen fognak be- és kiszállni a madarak az etetõbõl, és itt töltjük be a táplálékot is. Miután megraktuk madáreleséggel a pár perc alatt elkészült etetõt, már tehetjük is ki a közeli bokorra vagy fára. Ha van rá lehetõségünk, készíthetünk egyszerre több ilyen eledeltartót is. Célszerû hetente megnézni, hogy kiürültek-e már etetõedényeink.
Kiderült végre: azért vagy ideges, mert nincs elég növényed!
Vizsgálatok igazolják, hogy az otthonunkban tartott zöld növények csökkentik a bennünk felgyülemlõ feszültséget, segítenek a lazításban és javítják általános közérzetünket, kevésbé kapar tõlük a torkunk és ritkábban köhögünk. Azon irodai alkalmazottak esetében, akik beltéri környezetben és stresszes helyzetekben dolgoznak, a kutatás azt igazolta, hogy ha szobanövények vannak az irodában, akkor a dolgozók kevésbé érzik magukat fáradtnak és jobbkedvûek, mint a virágtalan szobájú kollégáik. (Forrás: Édenkert)
Bajban a tolltermelés
A világ legdrágább libatolla a magyar, mivel kiemelkedõ a minõsége. A baromfitenyésztést ért veszteségek azonban kihatnak a “tollpiacra” is. Egy magyar pehelypaplan külföldön már 800 dollár körül van, ugyanennek a kínai változata 200-300 dollár, azonban a magyar pehely minõségét meg sem közelíti a kínai (bár mindkét esetben pehelypaplanról beszélnek). Belföldön egy kétméteres, körülbelül egy kilogramm pehelybõl készült paplan ára 40-45 ezer forint. Bár a kézzel tépett magyar lúdtoll minõsége elismerten a legjobb a világon, piaci pozícióit igen nehezen tudja tartani. Több termelõ például egy kínai mezõgazdasági kiállításon próbálja eladni portékáját, ahol a lehetõséget abban látják, hogy a luxus kategóriát kínálják.
A hazai ágazat gondjait jól mutatja, hogy a víziszárnyas-tolltermelés az idén 3000-3200 tonna között alakul, míg tíz évvel ezelõtt még elérte a 4300-at. Ezzel együtt a baromfiágazat egész évi kivitelének 10-12 százalékát a toll adja. – írja az Origo.
Aszályra készülõdve
Messze még a hosszú, forró nyár, de már most készülni kell rá. A szárazságot megakadályozni nem lehet, viszont védekezni kell ellene. Jelenleg a vízjogilag engedélyezett terület 200 ezer hektár, de ebbõl a legaszályosabb évben is csak 80 ezer hektárt öntöznek. Így aztán nem csoda, ha idén az aszály miatt a búzából 15-20 százalékkal kevesebb termett, míg a kukorica hozama megfelezõdött, országos szinten hektáronként alig több mint három és fél tonnás átlagra esett vissza. Míg a fejlett uniós országokban a mezõgazdasági területek tizedét öntözik, nálunk egyszerûen nem éri meg. Egyrészt elavultak az öntözõrendszerek, zömük felújításra szorul, ugyanakkor a gazdák alig alkalmaznak olyan agrotechnikai megoldásokat, amelyek megtartják a talaj víztartalmát, és az aszálytûrõ fajták sem elterjedtek. Nem mindegy, hogy egy szántás után hogyan és mikor zárjuk le a talajt, engedjük-e, hogy kipárologjon belõle a víz, vagy pedig a késõbbiekben hasznosíthatóvá teszszük a nedvességet. A mélylazítást legrosszabb esetben is ötévenként ajánlatos elvégezni, ezáltal a nyári forróságban nem száradnak ki a növények, mert mélyebbre növeszthetik gyökereiket. Ráadásul a tavaszi csapadék sem okozna akkora belvizeket, mert a talajba könnyebben szivároghatna be a víz. Ezzel együtt az öntözést sem szabad elhanyagolni. Az unió alapvetõen a minõségnek és a termés biztonságának az elérését támogatja, tehát a gazdálkodóknak is ezt kell figyelembe venniük, ha sikeres pályázatokat akarnak benyújtani öntözésfejlesztésre. (Forrás: Szabad Föld)
Garai-Szabó Imréné