Napló 36.

Szeretem az ilyen "ismerdd meg saját városodat" című napjaimat. Még akkor is, ha közben szomorúság fog el. A városban található magáningatlanok több mint fele szorulna kisebb-nagyobb felújításra. Már annak is örülni lehet, ha a "kisebb" kategóriába bele tud valaki férni. Hozzáértőkkel beszélgetve is nyugtáztam: bizony ez a jellemző. Az irreálisan magasra duzzadt költségek miatt toldozásra-foltozásra is egyre kevesebben vállalkoznak. Sok a darabban maradt munka, a fizetési morálról nem is beszélve. Az anyagiak bizonytalansága miatt valamire való kőműves előleg nélkül a munkához hozzá sem fog. S van még egy feltűnő jelenség: az elmúlt harminc évben épült padlásszobás ingatlanok közül évek óta több is üresen áll a város különböző pontjain. Nyilván – lakatlanul – ezek is pusztulnak. Én tudom, hogy az ingatlan a legjobb befektetés. Ám egy jó ingatlan bérbe adva, hasznosítva csak hozna tulajdonosának. Summázható tehát, hogy ingatlanpiac van, ám ingatlangazdálkodás nincs, pedig mindenki a hasznát látná. Már a legapróbb részlet is figyelemre méltó: szépülne a települések arculata. 

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.