‘Kézzel-lábbal a múzeumban” – egy pályázat utóélete
Október 10-én a Koszta József Múzeumban sajtótájékoztató keretében ismertették a szentesi Koszta József Múzeum múzeumpedagógiai kínálata támogatására elnyert TÁMOP-3.2.11/10-1/2010-0236 pályázat eredményeit.
Oroszné Rónyai Éva múzeumpedagógus, a projekt menedzsere beszélt a pályázat előzményeiről és a projekt megvalósult céljáról. ” A pályázat megírásának előzményéhez tartozott, hogy a múzeum felismerte azt az Európa-szerte tapasztalható igényt, hogy a XXI. század elején a kultúra közvetítésének új múzeumi eszközeire van szükség. A múzeumi szakemberek alapkoncepciója az, hogy a tudmány legújabb eredményeit a XXI. század pedagógiai, androgógiai módszereivel, tecnikájával élményszerűen közvetítsék a látogatók felé – legyenek ők gyerekek, felnőttek, időskorúak. Ezért az Európai Unió által kiírt pályázat háttértámogatást adott azoknak az elképzeléseknek, amelyek már korábban is működtek a múzeumunkban.
A projekt célja éppen ezért az volt, hogy a Koszta József Múzeum gyűjteményeiben felhalmozódott tudás, az állandó és időszaki kiállítások üzenetei értelmezhetővé és hasznosíthatóvá váljanak. Az életkori sajátosságok és az előzetes ismeretek felmérésén alapulva korszerű szolgáltatással, az ismeretközvetítés új formáinak alkalmazásával az élethosszig tartó tanulás és kompetenciafejlesztés valósuljon meg, miközben népszerűsítésre kerül a múzeumban folyó todományos tevékenység, a kulturális javak széleskörű és egyenlő hozzáférésének lehetősége, a hátrányos helyzetűek és a sajátos nevelési igényű csoportok módszeres múzeumlátogatásának kidolgozása.”
Oroszné Rónyai Éva hozzátette: ” Az uniós projekt lehetővé tette, hogy különböző tématikájú foglalkozások, rendezvények biztosítsák egy intenzív tanulási forma létjogosultságát a hagyományos múzeumpedagógiai tevékenység mellett. A projekt fontos feladata olyan módszertanilag átgondolt tematikák elkészítése volt, melyek a kompetenciafejlesztést, a kulturális igények múzeumban való kielégítésének lehetőségét, az igényes múzeumbarát látogatólétszám emelkedését, a partneri kapcsolatok erősítését, valamint a múzeumpedagógiai módszerek korszerűsítését célozták meg.
A TÁMOP – projekt keretén belül a Koszta József Múzeum az informális oktató munkát támogatva múzeumi szakköröket tartott régészet, néprajz, helytörténet, képzőművészet és média témákban óvodásoknak, sajátos nevelési igényű gyerekeknek, általános és középiskolás diákoknak. Az informális oktatáshoz kapcsolódva négyféle témanapot rendezett, melyeken külső előadókat és foglalkozásvezetőket is bevonhatott a múzeum. Szünidei gyermekfoglalkoztató táborban a kötetlenebb foglalkoztatással, a kirándulásokkal a tehetséggondozást szolgálta. Valamennyi foglalkoztatási formában elméleti ismeretekkel megalapozott tevékeny kézműves feladatok lehetőségével az alkotás örömének élményét kívánta nyújtani a 2011. szeptember 1. és 2012. október 31. között magvalósuló projektben. ”
Közvetlen eredmény, hogy a TÁMOP projekttel folytatódott a múzeumpedagógiai eszközök modernizációja, fejlesztése. A programhoz készült tematikák, foglalkozástervek, feladatlapok, játékok, demonstációs eszközök a következő évek múzeumpedagógiai tevékenységét is megalapozzák. A résztevőkkel nőtt a múzeum látogatóinak száma – hallhattuk a projektmenedzsertől, aki a program közvetett hasznáról elmondta:
– A projekt hozzáadott értéket teremtett az intézmény profilját illetően. A gyerekek részvétele ugyanis növelheti azt a lelkesedést, amely átterjedhet a családjukra és a helyi közösségre is. A sikeres uniós pályázattal a múzeumban folyó tevékenység jobb külső megítéslésnek örvend. – vázolta.
– A projekt megvalósítása előtt együttműködési megállapodások születtek a résztvevő oktatási intézményekkel. A múzeum és az együttműködő partnerek közötti kapcsolat túlmutat a projekt lezárásán. Összekötők és pedagógusok, múzeumi munkatársak és gyerekek között pozitív munka- és emberi kapcsolatok születnek. A múzeum szolgáltat, ugyanakkor reagál a szolgáltatást igénybe vevők észrevételeire, kéréseire. Hosszabb távon a tartós partnerség kialakítása volt a cél. További eredmény, hogy a projekt iránti érdeklődés egyes intézmények hangsúlyos részvételével kapcsolatban újabb partnerek bekapcsolódását indukálta a múzeumpedagógiai programunkba.
Oroszné Rónyai Éva arról is beszámolt, hogy a projekt pénzügyi keretei lehetővé tették külső szakemberek, munkanélküli pedagógusok bevonását a programba.
Dr. Mód László néprajzkutató az előzőekben elhangzottakat azzal egészítette ki, hogy a múzeumpedagógia az ismeretátadás új formája, ily módon kihívást jelent pedagógusnak, múzeumi szakembereknek egyaránt. Azzal, hogy mód nyílt egyes ősi szakmák, mint a vályogvetés, kovács vagy halászháló készítése, megismertetésére, a másfajta szemléletmódok érzékeltetésére is. Maholnap a múzeumpedagógia is kutatási területté válhat – említette.
Majd a projektben résztvevői intézmények képviselői összegeztek. Bárányné Magyar Ilona a Szent Anna utcai óvoda vezető óvónője elmondta:
– Második alkalommal vettek részt a múzeummal közös múzeumpedagógiai projektben, és ezúttal tíz foglalkozáson közreműködtek a nagycsoportos gyerekekkel. Mivel óvodájuk kiemelt hangsúlyt helyez a környezeti nevelésre, ezúttal is pl. a vízközeli életmód eszközeivel és mesterségeivel ismerkedtek, valamint a kicsik bepillantást nyertek a földművelés világába. De téma volt az 1848-as forradalom is, mozifilmet néztek a témában. Kézműves foglalkozások keretében terményeket ragasztottak, az elkészült munkákat pedig hazavitték a szüleiknek. A jövőben is szívesen vesznek részt hasonló foglalkozásokon – mondta.
A Kiss Bálint Református Általános Iskola igazgatója, Karikó-Tóth Tibor a projektben betöltött szerepükről szólva kiemelte: Alsó tagozatosaik a kézműves technikák elsajátításából vették ki a részüket, míg a felsősök esetében a modul hetek gazdagodtak a múzeum nyújtotta lehetőségekkel. Így pl. jobban megismerhették Koszta József festőművész munkásságát vagy az egyes ünnepkörökhöz kapcsolódó szokásokat is.
Mária Terézia korától kaptak történelmi áttekintést a Koszta József Általános Iskola 4. évfolyamos tanulói a huszárság hagyományairól és ruházatáról. A Kiskunhalasi Lovasbandérium kapitánya tartott számukra előadást témanap keretében a múzeumban. Hallhattak a huszárság 1848-as szerepvállalásáról is. Almási Jánosné tanárnő elmondta, hogy a gyerekek különösen élvezték a ruhák felpróbálálát és a csákókészítést.
Kép és szöveg: dt.