225 éve nyílt postáját ünnepelte Szentes városa
Milyen szerepe volt a Tisza folyónak abban, hogy 1787-ben postaállomás nyílt Szentesen? Melyik osztrák-magyar császár rendelte el a szentesi postaállomás létesítését 225 évvel ezelőtt? Kik voltak az első szentesi postamesterek?
Milyen volt Gervay Mihály, első magyar posta-főigazgató díszegyenruhája 1867-ben? – ezt is megtudhatta, aki szeptember 28-án délután 3 órakor részt vett a szentesi posta 225. születésnapja alkalmából rendezett postatörténeti kiállítás-megnyitón.
A megemlékezést a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány és Szentes város Önkormányzata támogatásával a helyi posta dolgozói rendezték. A kiállítás a magyar posta és a magyar bélyegkiadás történetét mutatja be tablókkal, dokumentumokkal, tárgyi emlékekkel, a szentesi székhelyű dél-alföldi alapítvány gazdag gyűjteményéből. A bélyeggyűjtés szerelmesei ízelítőt kapnak Kass János, Kossuth-díjas grafikusművész bélyegtervezői munkásságából. A régi egyenruhák iránt érdeklődők a kiállításon egyebek között megcsodálhatják Gervay Mihály, 1867-ben kinevezett postafőigazgató díszegyenruhájának valósághű másolatát. Ez alkalomból ismét láthatja a közönség Katona Imre, néhai postás amatőr festőművész postai és távközlési témájú festményeit is.
A 225. évforduló alkalmából köszöntőt mondott Rácz Tamásné, a Magyar Posta Zrt. regionális igazgatója és Szűcs Lajos, Szentes alpolgármestere. A postatörténeti kiállítást Tóth László, a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány kuratóriumának elnöke mutatta be. A tárlatot október 1-jétől 5-ig 8-16 óra között tekinthetik meg az érdeklődők.
Így lett postaállomása Szentesnek
A Dél-Alföldön az 1700-as évek végén nyíltak postautak. 1787-ben II. József császár beutazta az országot. Járt Békés és Csongrád vármegyében is. Még abban az évben döntést hozott egy új postaút létesítéséről, ami Szentesen át vezetett, tekintettel arra, hogy itt lehetett minden évszakban legjobban átkelni a Tiszán. „Őfelsége legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy mivel Szentesnél van minden évszakban a legjobb tiszai átkelés, az említett Szentesen át, ahol aztán az útvonal Arad és Nagyvárad felé ágazik, postaút és a következő állomások állítandók fel…” – olvasható abban a német nyelven írt okmányban, amely az új postaút létesítéséről rendelkezett. Az okmányban az új postaállomások neve, valamint a következő intézkedés olvasható: „…az érintett vármegyéknek megadandó, hogy az utak szükséges javításához nyomban segédkezet nyújtsanak, és mind a postamesterek ideiglenes szálláshelyéről, mind pedig mérsékelt bérleti díj fejében a földesuraktól bérbeveendő házról és más szükséges dolgokról gondoskodjanak, hasonlóképpen a Postaigazgatóság utasíttatik arra, hogy a kerületéhez tartozó állomások – Battonya, Komlós, Orosháza, Szentes, Csaba, Gyula és Sarkad – felállítása a nagyváradi császári kerületi biztos vezetése alatt, Csanád, Csongrád, Békés és Bihar vármegyék, valamint a budai Postafőigazgatóság közreműködésével minél előbb végbemenjen, és a napot, mikor a hivatali működés és az utazók szállítása kezdetét veheti, minél korábban kijelöljék…. Kelt a Magyar Királyi Helytartótanácsból, Budán 1787. július 24-én.”
Így kapott Szentes 1787-ben postaállomást. Ez tette lehetővé, hogy 1788-ban megnyíljon az orosházi, csabai, gyulai és tótkomlósi postaállomás is. Az új postaútvonalon az utas- és postaszállítás 1788. március 1-én vette kezdetét.
Az első postamesterek
Szentes első postamestere 1787-től id. Kogler János volt, őt fia, ifj. Kogler János követte, aki nemcsak postamester, de városi tanácsnok, albíró, főbíró, sőt 1849-51 között Szentes polgármestere is volt. 1855-től 30 éven át Werner Pál, 48-as huszársági alszázados volt Szentes postamestere.
Még az 1850-es években is csak kétnaponta járt postakocsi a Buda-Szentes-Arad útvonalon. Sikerült kieszközölni, hogy Szarvas és Orosháza között is legyen heti két alkalommal postajárat, illetve Szarvas és Szentes között heti négyre emeljék a járatok gyakoriságát.
1867-ben a Magyar Posta kivált az osztrák fennhatóság alól, és magyar nemzeti közintézmény lett. A vasútépítéssel párhuzamosan a vasút menti nagyobb településeken sorra nyíltak postahivatalok. A posta jelenléte mindenütt emelte a települések rangját, hozzájárult a fejlődéshez. Az 1800-as évek végén már a kisfalvak és a tanyai területek postai ellátását kezdték fejleszteni.
Postaépületek
Szentesen az első postaállomás a Szent Anna utcában, a Mátéffi László-féle ház helyén működött. A postaházat a többi épülettől csak a címer különböztette meg, ami deszkára szegezett bádogra festett kétfejű sast ábrázolt. A hivatali helyiségen kívül a postamester lakása és a postalegények szállása volt az épületben, az udvaron pedig istálló, fészer és szérűskert. A posta abban az időben meglehetősen kezdetleges volt.
A postamesterek személyéhez kötődő postaállomás helye, épülete többször változott.
1877-ben nyílt meg Szentesen a távírda, mely egy ideig a postával közös helyiségben, 1882-től azonban különválasztva működött a Horváth Mihály utcában, Gyulai József vezetésével. A posta és a távírda intézményes egyesítésével 1887-ben került a két szolgálati ág egységes vezetés alá.
Az első telefonközpontot 1898. szeptember 27-én helyezték üzembe öt előfizetővel a Tóth József utca 2. sz. alatti postahivatalban.
Az 1900-as évek elején a kincstár a posta elhelyezése céljából bérbe vette a mai Petőfi utca 8. szám alatt álló, 1893-ban tervezett épületet, amit 1915-ben meg is vásárolt. Ezt az épületet a szentesiek régi postának nevezik. Többszöri felújítással és átalakítással közel 100 évig adott helyet a postának. Idővel az épület elavulttá, túlzsúfolttá vált.
(Fotók a megnyitó alkalmával: Dömsödi Teréz)
Új posta építését már az 1950-es évektől fontolgatták, de pénz híján csak 1984-ben kezdődött el a beruházás. 1989. október 23-án nyílt meg a mai, korszerű posta, ahol tágas ügyféltér van, és a postások számítógéppel támogatott munkahelyeken szolgálják ki a közönséget.
A sajtóanyagot összeállította:
Lovászi József kuratóriumi titkár
Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány