A magyar élelmiszer követeként Brüsszelben
Dr. Dobos András szakértõként meghívást kapott Brüsszelbe az Európa Parlament élelmiszerbiztonsággal foglalkozó tanácskozására, amelynek témája volt a madárinfluenza elleni védekezés járványügyi tervének pontosítása, valamint számos fogyasztóvédelmi és más járványügyi kérdés is.
Magyarországot több mint száz fõs parlamenti delegáció képviselte, pártállástól függetlenül. Az állatorvos, élelmiszerbiztonsági szakértõtõl megtudtuk, hogy a határokon olykor elakadnak pl. hamisított gyógyszerek, mint legutóbb egy humán szívgyógyszer, amely lakkfestéket, fûrészpor csiszolatot és növényi színezéket tartalmazott. Továbbá egy antibiotikumnak álcázott, állati használatra szánt gyógyszer, amelynek a tanácskozás nem tulajdonított volna különösebb jelentõséget.
– Én hívtam fel rá a figyelmet, hogy a készítményt betegség megelõzésére kapták volna az állatok, amelyek vágóhídra kerülve az emberek egészségét veszélyeztethették volna. Az állatorvos véleményem szerint olyan tudással bíró ember, aki az élelmiszer létrejöttének minden pontján ott van, a földtõl az asztalig. Elmondtam, mennyire jelentõs tudni, hogy a takarmány szennyezett-e különféle kórokozókkal, amit az állategészségügy hatóságilag is ellenõriz, majd az élõállaton, késõbb a húson az ellenõrzést megismétli. A dolgunkat egyszerûen csak tesszük, és nem vagyunk szerencsére a célkeresztben.
– A folyamatos ellentmondá-sok okairól mennyire esett szó?
– Az Unió egyik alapelve az áruk szabad áramlása. Én viszont azt mondtam, hogy az Unió polgárainak egészségét védeni a legfontosabb alapelv. Felhívtam a figyelmet az állatorvosok munkájára, azt mondtam, az állatorvos nem fogyasztóvédõ, annál sokkal több, az ember egészségét védõ szakember. Nem egy terméktõl védi a fogyasztó egészségét, hanem az egész élelmiszer láncolaton keresztül véd, mert erre kapott képesítést, – sorolta. – Hasznos volt ez a két nap, – tette hozzá, mert sok Európa parlamenti képviselõ nem volt tisztában azzal, hogy az élelmiszerekrõl miért állatorvosok nyilatkoznak, miért nem humán orvosok. Kicsit talán közelebb vittem hozzájuk a szakmát, – mesélte Dobos doktor.
– Lesz-e folytatása ennek a találkozónak?
– A Nemzeti Madárinfluenza Bizottságnak is tagja vagyok, egy pillanatra sem tudtam elvonatkoztatni a szakmától. Utaltam rá, hogy járványügyi kérdésekben mennyire különbözõen kell az egyes tagállamokat kezelni. Egyben a magyar élelmiszer követének is éreztem magam, vittem mangalica sonkát, magyar kolbászt. Az esti vacsoránál kiemelt figyelmet élveztek ezek a termékek. Ha már a folytatást kérdezed, Strasbourgba (Fr.) 12 kiló sonka és kolbász lesz küldve, hogy ott is ismerjék meg ezeket a magyar élelmiszereket.
– Ha már a mangalicát említetted, miért nem lehet az ilyen honos magyar állatfajoknak nagyobb teret adni a termelésben?
– Én csak a magam kis harcát vívhatom. A tényleges folytatásra térjünk vissza novemberben. Talán lesz most már több lehetõségem arra, hogy a magyar élelmiszert külföldön népszerûsítsem állatorvosként. Felkért élelmiszerbiztonsági szakértõként próbáltam felhívni a figyelmet arra, hogy a politika hivatalból foglalkozzon az élelmiszerbiztonsággal, – magyarázta. – Különösen fontos ebben a térségben, amely a magyar élelmiszeripar és mezõgazdaság vérkeringését adja. Az egyén is legyen tisztában azzal, mit fogyaszt, mi az az érték, ami körülöttünk megterem, amit elõállítunk, annak az ízvilága szerte Európában unikum. “Csak” addig kell eljutnunk, amíg odakerül a termékünk az európaiak asztalára, mert utána már ezt akarják majd enni…
A magyar sonka és kolbász nagy sikert aratott Brüsszelben, s bizonyára jól csúszik majd a legnemesebb hazai borokkal Strasbourgban is. Dobos doktor továbbra is áll a kisállattartók rendelkezésére itthon. Elõzetes telefonos idõpont egyeztetésért hívhatják a 06-30/357-4468-as telefonszámon. (x)
– dteréz –