Az ügyvéd válaszol – A köteles részről
Olvasói kérdés: A legutóbbi alkalommal, amikor a végrendelkezésrõl írt, utalt az örökléssel kapcsolatosan a köteles részre, érdeklõdnék kinek és mikor jár a köteles rész?
Ügyvédi válasz: Valóban a múltkori cikkemet úgy fejeztem be, hogy a végrendelkezõ szabad akaratát a köteles rész korlátozza. Az öröklési jog egyik alapelve, hogy az örökhagyó akaratát feltétlenül tisztelni kell, de ezen végrendelkezési szabadsága az örökhagyónak (végrendelkezõnek) azonban nem korlátlan. Ez azt jelenti, hogy a családi vagyonból – ha nem is a törvényes mértékben – részesedjenek a család olyan tagjai is, akit – akiket egyébként az örökhagyó nem nevezett meg örökösnek, A köteles rész tehát az örökhagyó szabad rendelkezését korlátozza, a törvény így védi az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóit. Figyelem, köteles részre az örökhagyó leszármazója (a törvény elsõsorban a gyermeknek biztosít köteles részt) házastársa vagy szülõje jogosult, más hozzátartozó köteles részre nem jogosult. Amennyiben az örökhagyónak nem volt gyermeke, vagyis leszármazója és házastársa sem, akkor a szülõ jogosult a köteles részre.
A köteles rész mértéke a törvényes örökrészhez igazodik, gyermek és szülõ esetében a köteles rész a törvényes örökrész fele. A házastársat, mint törvényes örököst, a köteles rész két módon is megilleti, ha nincs leszármazó és szülõ, a hagyatéknak õ a törvényes örököse. A törvényes örökrész fele illeti meg, amennyiben haszonélvezetet örököl. A köteles résznek a mértékét mindig az adott körülmények értékelése alapján kell megállapítani.
„A köteles rész védelmének alapgondolata az, hogy az örökhagyó a köteles részre jogosult igényének az érvényesülését ne hiúsíthassa meg olyan szerzõdéssel, (hogy sérti-e a szerzõdés a köteles részre jogosult igényét, az dönti el, hogy ezen jogügylet ingyenes vagy ellenérték ellenében jött létre), amellyel bárkit ingyenesen juttatásban részesít.”
Kérdését köszönve:
Tisztelettel:
Dr. Dömsödi József ügyvéd