Reflektorfényben a zászlóalj – Meghatározó fejlesztés az idén
Valójában mennyivel is dolgoznak kevesebben a szentesi laktanyában a korábbinál? Miközben az alakulat fejlõdik, egyre jobban megfelel a NATO elvárásoknak, és várhatóan még több katonája vesz részt külföldi missziókban…
Nyers József mérnök ezredes (képen), parancsnok március elsejétõl vette át a MH 37. II. Rákóczi Ferenc Mûszaki Zászlóalj irányítását. A legaktuálisabb információkat elsõ kézbõl osztja meg velünk.
– Témánk, hogy az alakulat haderõreform utáni helyzetét elemezzük. Miután a létszámuk a felére csökkent, hogyan birkóznak meg a kötelezõ feladatokkal? – kérdeztük.
– Pontosítanom kell: az igaz, hogy az itt lévõ létszám csökkent, de vegyük számításba, hogy Hódmezõvásárhelyen is megmaradt egy zászlóalj, amely a dandárhoz tartozott. Így nem teljesen fedi a valóságot, hogy az állományunk létszáma a felére csökkent volna. Az azonban tény, hogy egy zászlóalj maradt, – melynek szükségességét júniusi látogatásakor megerõsítette Szekeres Imre honvédelmi miniszter – s a feltölthetõ létszáma majdnem annyi, mint ahányan eddig is itt dolgoztunk. Az átszervezés során az alakulatot a szerzõdéses állományú katonák önkéntes kiválása érintette a legjelentõsebben. Ha mindent összeadunk, Szentesen 100-150 fõvel lettünk kevesebben. Persze, ez is sok… – vázolta a parancsnok, majd így folytatta:
– A jelenlegi helyzetrõl elmondható, hogy a víztisztító és a hídépítõ századunk „vállán” nyugszik a tevékenységünk. Van egy szakaszunk, amely nagy segítséget ad a hídépítõ századnak, a mûszaki-technikai szakasz, a nélkülözhetetlen logisztikaiak, és a helyõrség támogató alegység. A hídépítõ század létszáma több mint 200 fõ, míg a víztisztítóé is majdnem 150. Ami kritikus, hogy több mint 100 fõ szerzõdéses legénységi állományú katona hiányzik. A feladatainkat ennek ellenére igyekszünk végrehajtani, csak a meglévõkre így nagyobb teher hárul.
– Folyamatban van a toborzás, hol tartanak jelenleg?
– Mindkét, a NATO-nak felajánlott századba keresünk katonákat. Néhány fõt már sikerült felvenni. Azt mi tesszük hozzá, hogy lehet érdeklõdni az alakulatnál, ill. a toborzó irodákban.
A folyamatban lévõ feladatokról Nyers ezredes azt mondta, hogy egy szakaszuk most kezdi felkészülését a KFOR (Kosovo Force) feladatok ellátására. Az állományuk rendszeresen részt vesz a Tisza zászlóalj mûveleteiben is, legutóbb épp a napokban Szentesen került sor a katasztrófavédelemben használatos képességeiket is felvonultató gyakorlatra.
– Mibõl állt ez gyakorlat? – tudakoltuk.
– Ukrán, román, szlovák és magyar századok vesznek részt benne, – hangzott a válasza. – A négy nemzet egy-egy százada adja a Tisza zászlóaljat. Mind a négy nemzetnek van egy zászlóaljtörzse. Ezúttal számítógéppel támogatott törzsvezetési gyakorlatról beszélünk, amikor mindannyian együtt dolgozunk Hódmezõvásárhelyen. Minden résztvevõre négyévenként kerül a sor, hogy a gyakorlat helyszínéül szolgáljon. Most mi voltunk a sorosak. Ilyenkor a magyar század mutatja be képességeit.
– Ezt követi októberben a felajánlott hídépítõ század CREVAL (Combat Readiness Evalution) ellenõrzése. Tavaly megtörtént nálunk a nemzeti ellenõrzés, amit az Összhaderõnemi Parancsnokság képviselõi végeztek, tudtuk meg a parancsnoktól. – A háromnapos ellenõrzés kiterjed a személyi állományra, az okmányokra, a technikai eszközökre, felszerelésekre, anyagi készletekre, és a gyakorlati tevékenységre egyaránt. A víztisztító század nemzeti CREVAL ellenõrzése novemberben esedékes, amit jövõre követ a NATO-é. Nem fogunk tehát unatkozni.
– Ennek a folyamatnak mi a tétje?
– Az, hogy alkalmas e a zászlóalj a feladatai végrehajtására.
– Az ellenõrzések folyománya lehet, hogy mostanában új, modernebb technikai eszközöket kapnak a katonák?
– A hídépítõ alegységnél a gépjármûvekben történt változás, – tájékoztatott Nyers ezredes. – A ZIL 131-es teherautók helyébe H-18-asok „léptek”, amelyek a motorcsónakok vontatására, lerakására és felvételére alkalmasak. A víztisztító alegységnél, mivel 2008. január elsejétõl felajánlott a NATO-nak, még nem áll rendelkezésünkre minden eszköz. Két további víztisztító és négy csomagoló berendezést kapunk még az idén, hogy száz százalékos legyen az ellátottságunk. Mindez a Magyar Honvédség anyagi erejéhez képest nagyon jelentõs fejlesztés. Így tudjuk teljesíteni, amit elvárnak tõlünk.
– Végezetül azt kérdeztük, hogy jelenleg a katonák milyen missziókban vesznek részt?
– Általában 10-20 fõ az egyes állomány kategóriákból – vegyesen – van jelen a külföldi missziókban, a különbözõ országokban. A jövõben is számít a NATO az ilyen jellegû tevékenységünkre, hangsúlyozta a parancsnok. – Így várhatóan a KFOR-ban, a Balkánon nagyobb létszámban, szakaszkötelékben teljesítenek majd szolgálatot katonáink. S talán erre a korábbinál több alkalommal is lehetõség lesz, – reméli. A felkészülések jelenleg is folynak, ami több mint 50 katonát érint. Egy szakaszkötelékben általában 30-an utazhatnak külföldre, – említette.
Kép és szöveg: D. T.
NATO-RÉGIÓ rovat a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával.
Előzmény: www.varosivisszhang.hu/2007/08/18/jobb-felni-mint-megijedni-valsagkezeles-es-biztonsag/