Jobb félni, mint megijedni – Válságkezelés és biztonság

Hallgatóság.jpgAz idei Euroatlanti Nyári Egyetem elõadója volt dr. Deák Péter egyetemi tanár, akinek a XXI. század biztonsági kihívásai, az uniós válságkezelés a szakterülete.

Elõadásait nagy érdeklõdés kísérte. Az MTA doktora jól szemléltette a biztonság fogalmának jelentõségét és változásait 1938-tól napjainkig. Megállapította, hogy az egységes világrend filozófiája gyakorlatilag mára csõdbe jutott, hiszen veszélybõl válságba sodródnak az egyes államok. A hármas szuverenitás elvérõl beszélt, amikor a beavatkozás és a be nem avatkozás módozatai érvényesülnek a válságkezelés eszközeként. Hol az a határ? – tette fel a kérdést, ahol a beavatkozás erõszakkal járó formái megengedhetõek? Mikor beszélünk válságkezelésrõl, és mikor békefenntartásról? Hogyan valósul meg a demokrácia tudat exportja? Az erõszakos lépésekre az USA iraki, vietnami válságkezelõ beavatkozása jó példa.
Hogy az utóbbi évtizedekben a szuperhatalmak kontroll nélkül beavatkozhattak más államok gazdasági és társadalmi életébe, abban nagy szerepe volt az ENSZ tehetetlenségének. A folyamatok mögött mindig valamilyen – elsõsorban üzleti – érdek áll, – jelentette ki.

Dr_Deák_Péter_balról.jpg 

Az EU válságkezelõ politikájában a területelvûség helyett az állampolgár centrikusság áll, – hangsúlyozta.
A megfelelõ döntés érdekében a válságkörzetet alaposan megfigyelik, – mondta. Egy állam jó, ha szövetségest talál – ahogy történt ez elsõ ízben Afganisztánban – a válság rendezéséhez. A krízis terjedésének megakadályozására akár erõszakos lépések is szükségeltethetnek. Azután a szankció következik, ezek általában gazdasági, banki intézkedések. A külsõ katonai eszközök alkalmazhatóságánál az EU intenzív védelmi és válságkezelõ rendelkezéseire utalt, amelyek nemzetközi szerzõdésben szabályozottak.
E szerint az aktív diplomácia keresése az elsõ lépés, amely arra is kiterjed, hogy lehetõleg a kezelõ erõk a válságövezetben élõk egyetértésével tartózkodjanak ott. Van rá példa, hogy a nemzet maga kéri a jelenlétet, vagy legalábbis tudomásul veszi azt. Kuvait felszabadítását említette. De akad békekikényszerítõ akciókra is precedens, ahogy Pakisztánban történt.
Dr. Deák Péter a polgári válságkezelés formáiról is szólt, hangsúlyozva a katasztrófa védelem szerepét. A CIMIC az unió mintegy ötezer fõs önálló kontingense. A katasztrófavédelmi erõk erõsítése további közösségi feladat, – jegyezte meg.
A jelenlévõket érdekelte a fentebb sorolt feladatokban – kiemelten a terrorizmus elleni küzdelemben – a titkosszolgálatok szerepe, ami a megelõzésben nélkülözhetetlen, – hallhattuk a tanár úrtól. Az alapvetõ feladat ugyanis az, hogy meg kell védeni az állampolgárok biztonságát. A nemzetek közötti együttmûködés, a jól felépített kapcsolatrendszer záloga e tevékenységnek. Szakmai elemzések készülnek az egyes megteendõ lépésekre, – mondta. Ám apró iróniával azt is hozzá tette: miközben az állampolgárok alapvetõ jogainak védelme a cél, elkerülhetetlen, hogy ne sérüljenek bizonyos állampolgári jogok. Miért az esetlegesen jogsérelemmel is járó kiterjedt figyelem? Mert jobb félni, mint megijedni…
Móra József helyi önkormányzati képviselõ, az idegenforgalmi bizottság elnöke a terrorizmus, mint veszély más lehetséges megnyilvánulásaira hívta fel a figyelmet.  Nevezetesen a színesfém tolvajok által okozott károkra, és azok következményeire utalt.
Deák Péter megerõsítette: az erõszak új formáinak a képzelet sem szabhat határt. Az utcai erõszak épp úgy belefér, mint a túszejtés, vagy az emberrablás. Ilyenkor a korrupció, a szervezett bûnözés különös indukciójáról beszélhetünk.  
Kép és szöveg: dt.

NATO – RÉGIÓ
ROVAT A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
TÁMOGATÁSÁVAL

Előzmény: www.varosivisszhang.hu/2007/08/10/1512
www.varosivisszhang.hu/2007/07/31/miert-jo-katonanak-lenni-vasarhelyen-nepszeru-a-kulszolgalat/

4 hozzászólás “Jobb félni, mint megijedni – Válságkezelés és biztonság” bejegyzésre

  1. Ponin:

    Itt vannak ezek az erdőtüzek, már messzi kimerítik a terrorizmus fogalmát. Felbecsülhetetlen kár a természetnek, a jövőnek. Telekvágy, vagy másfajta érdek húzódik meg ezek mögött? Döbbenet.

  2. Palika:

    Ki mit szól a gárdalakuláshoz? Új kihívás, vagy katasztrófa?

  3. Dermesztő:

    Katasztrófa! Ha beavatkozva a “belügyeikbe’ hatalmi aprítás történne, könnyen válhatnak ki belőlük úgymond terrorista sejtek… Ki tudja, mennyi pénz van mögöttük és milyen.

  4. bori gusztav:

    Az alapprobléma a leszakadó rétegekkel van. Az iskolázottsági olló szárai ilyen távol egymáshoz, mint mostanság, nem álltak az elmúlt száz évben. Az alig iskolázott réteg pedig könnyen válhat a bűnözői csoportok prédájává. Cél szentesíti az eszközt és eszköz szentesíti a célt. Mivel a legtanultabbak is nehezen jutnak biztos megélhetéshez, kikerülhetnek közülűk könnyen a bandavezérek – gárda nélkül is… A problémát tehát az oktatási rendszer válsága tovább mélyíti.

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.