A lap legutóbbi számának címoldalán S. H. monogrammal fizetett politikai hirdetés jelent meg „Vitorlát fel” címmel.
Bár a szerzõ az írás elején, biztos, ami biztos, a vele egyet nem értõ „másik oldalt” – indításként – azonnal hazugnak nevezi, én mégis úgy gondolom, vitázni, a dolgokat tisztázni az emberek csak a kölcsönös tisztelet talaján, a tények ismeretében tudnak.

Ezért a szerzõnek megadom azt a tiszteletet, hogy állításaival nem a személyeskedõ politikai frázisok szintjén vitatkozom, hanem megismétlem és elmondom a kérdések sokak által ismert öszszefüggéseit. Lehet hogy néhány újat is. Közösen gondolkozva talán többre megyünk!
Az író azt kéri, lássunk tisztán! Hát lássunk!
S. H. szerint a problémák gyökere a megyék „kivéreztetett” helyzetében van. Ezért kell a megyének heroikusan megtakarítani, összevonni, átszervezni, leváltani. Csakhogy van néhány ellentmondás.

Kórház
S. H. szerint a kórház nehéz helyzetéért és minden bajáért a kórháztörvényt megszavazó képviselõket terheli a felelõsség, míg a szentesi kórház kiemelt státusa a törvényt ellenzõ Farkas Sándornak köszönhetõ azért, mert a Fidesz kormány idõszakában a sürgõsségi osztály létesítését megszavazta.
Nézzük, mi is történt valójában.
A sürgõsségi tömb létrehozását tartalmazó pályázatot a várossal közösen a megyei közgyûlés nyújtotta be. Annak érdekében, hogy a megye minden kórházának legyen esélye, Makó és Szentes polgármestere megállapodást kötött, hogy 1999-ben csak Szentes, 2000-ben csak Makó pályázik. Így a két város vezetése elõállította azt  a helyzetet, hogy a Csongrád megyei országgyûlési képviselõk vagy megszavazzák a megyébõl benyújtott egyetlen pályázatot, vagy arra voksolnak, hogy ne legyen kórházfejlesztés abban az évben a megyében. Becsületükre legyen mondva, hogy mindkét évben megszavazták, s így Szentesen és Makón is megvalósultak a beruházások. Ez egy ravasz, de eredményes összefogása volt a két városnak. Így lett a két MSZP-s városban a Fidesz-kormány alatt kórház-rekonstrukció.
S. H. fiatalsága miatt nem ismerhette ezt a történetet, bár segítõi elmesélhették volna neki.
Egy képviselõnek akár a parlamentben, akár a megyében dönt, egyrészt az egészet kell látnia, másrészt alapvetõen azt a térséget kell képviselnie, ahonnan megválasztották, s ezért bizony furcsa helyzetbe is kerülhet.
Erre jó példa a kórház kiemelt státusának az ügye.
A térségben több kórház is esélyes volt, s bizony a város vezetése részérõl komoly lobby kellett ahhoz, hogy a verseny a mi javunkra dõljön el. A versenytársak között voltak olyanok is, ahol néhány hónappal azelõtt avattak új létesítményeket. S hogy mégis mi lettünk a kiemeltek, az alapvetõen annak a szakmai munkának volt köszönhetõ, amit a Kórház kollektívája hosszú évtizedek alatt produkált, s minden idõben helytállt a betegek érdekében! Övék az érdem! Erre lehetett alapozni minden mást: a térségi helyzetet, az ellátási körzetet, a földrajzi státust s egyebeket.
A helyzet komikuma, hogy a sokat támadott kórháztörvény mellékletében vannak felsorolva a kiemelt kórházak. Ez egy törvény, külön szavazni nem lehetett. Tehát aki képviselõként a törvény ellen szavazott, az a szentesi kórház kiemelt státusa ellen is szavazott, aki pedig mellette, az Szentes mellett is. Szentesiként vajon ki hová állt?  Ugye milyen furcsa az élet?

Középiskolák
Az alaptörténet a cikk szerint itt is az, hogy a megszorítások miatt – aminek oka természetesen a kormány – takarékoskodni kell, a megye kényszerhelyzetben van. Egyébként is Szentesen intézményeket zártak be, s ilyen alapon a város vezetõi miért ellenzik a megye intézkedését?
Csakhogy a dolog több helyen sántít. Nézzük a párhuzamokat. Az eljárásokban, a probléma kezelésében tetten érhetõ a két eltérõ politikai felfogás közötti különbség.
Szentesen három óvodában és egy általános iskolában olyan mértékben csökkent le a gyereklétszám, hogy további fenntartásuk lehetetlenné vált. Ezzel szemben négy szentesi középiskolában folyamatosan nõtt a létszám, nem csak a városból, hanem azon kívülrõl is.
A szentesi képviselõ-testület a problémát érzékelve még az év elején nyilvános számításokkal alátámasztva döntött, elegendõ idõt hagyva az érintettekkel való párbeszédre. Személyesen ültem le valamennyi intézmény dolgozói kollektívájával, és az érintett szülõkkel. A Széchenyi iskolában ennek eredményeként kompromisszum született arról, hogy ha elég elsõst íratnak be a szülõk, az alsó tagozat megmarad. A szülõk a gyerekeket máshová íratták be, õk döntöttek. Tanév végére minden pedagógus, dolgozó, szülõ és gyerek tudta, hol kezdi az új tanévet. A racionalitás mellett a humánumot követve így tettük ezt mi itt Szentesen.
Mi történt a megyén? Amikor már a tanévnek vége volt, s minden érintett vakációzott, elõzetes egyeztetés nélkül beterjesztette a megyei vezetés az összevonási tervét. Szentesen egy iskolává összevonva a négy intézményt! A felháborodás óriási, s az elképzelés pár nap múlva módosulva Gimnázium – Boros, illetve Zsol-dos – Pollák összevonássá alakult.
Az érv: nagy a hiány, a kormány kevesebbet ad, kell a pénz. Az érv sántít!

A megyei közgyûlésben tételesen levezettem: a kormány 20 millióval többet adott a négy középiskolának, a megye ellenben 2007-ben 60 millióval kevesebbet tervezett már az év elején, azaz ennyit saját döntésével már elvont a négy középiskolától. (Forrás: a megye 2006. ill. 2007. évi költségvetése.) Ez tehát nem indok. Az elérhetõ megyei számok szerint a várható megtakarítás 8.5 millió. A város vállalta, hogy ezt a megyének megtéríti, az önállósággal tehát a megyét nem éri veszteség. A megye az ajánlatot nem fogadta el. A pedagógusok hívására egy megyei vezetõ sem ült le velük. Egyértelmûvé vált: a valódi indok nem gazdasági!
S aztán hab a tortán: Cseuz László, amikor megtudja, hogy mi az igazi feladata, nem vállalja, s emelt fõvel lemond. A megye váratlan esélyt kap, hogy visszavonja elhibázott döntését. Nincs egy hónap a tanévkezdésig, s minden a feje tetején áll! De nem. A nyilvánosság elõl elzárva, egy jobb sorsra érdemes ismeretlen fiatalt elõvéve, áterõltetnek mindent. Dacból, erõbõl, csak azért is megmutatva.
S. H. azzal zárja írását, a Fidesz biztos kézzel kívánja a megyét kormányozni, s ezért fel a vitorlákkal.
Szeretném felhívni a hajósok figyelmét, hogy a megyének nincs önálló területe! Minden döntése valamelyik önkormányzatot érinti, azaz a települések tengerén navigálnak! Ha valóban felelõsséget éreznek a megye iránt, akkor együtt kell mûködniük valamennyi településsel!
Erre Szentes város vezetése az egyenjogú partnerség alapján eddig is, ezután is nyitott!
 
SZ. I. azaz 
Szirbik Imre polgármester

Közvetlen előzmény: www.varosivisszhang.hu/2007/07/28/vitorlat-fel-avagy-a-szentesi-korhaz-es-a-kozepiskolak-helyzete/
Kapcsolódó témák: www.varosivisszhang.hu/2007/07/28/harom-fontos-temarol-a-polgarmester/
www.varosivisszhang.hu/2007/07/28/a-palmasok-az-aktualis-kerdesekrol/

Ez a bejegyzés 2007 08 16 13:25-kor készült és a következő kategóriákban található: Merengö, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.