Csak temészetesen
Szentesen még hallottuk a lövedékek robbanását. A szovjet és román katonai parancsnokság a Kossuth utca 30., ill. Farkas Mihály u. 2. sz. házban állomásozott.
Katonáik, a magyar civil ruhás rendõrök, karddal oldalukon, járõröztek. A szovjetek által kiadott pénz és a magyar pengõ volt forgalomban. Kenyér, só, melasz, petróleum nagy értéknek számított. A Széchenyi liget fövényébe süllyedt katonai jármûvek fagyos nyomait falevelek takarták.
Dr. Négyesi Imre polgármester, és a város tisztségviselõi tavaszt, jövõt látva, a háború kártételeit számoltatták fel. Juhász Dániel fõkertész, Gulyás Ferenc kertész, Deák László kubikos bandagazda irányításával a liget sétányait rendbe tettük.
100x100x100 centis gödrökbe a Kossuth utcában hárs, a Rákóczi téren, a Petõfi és Baross utcában gömbakác fákat, a Bartha János, Báró Harruckern, Kunszentmártoni utcákban japánakácfákat ültettünk. Ínségmunkában, némi fizetésért dolgoztunk. A városi kertészet munkásai virágtelepítésben, gondozásban szorgoskodtak. Miklós Pál, Németh Lajos mérnökök a Tisza híd újjáépítésének irányítói, a város fáira, virágos kertjeire Budapesten is emlékeztek a múlt század elsõ felében.
A közterületek fái terebélyesedtek. Pl. a Jövendõ utcai “L” alakú épületet is fák díszítették. Árnyékukban megálltunk, beszélgettünk. Székely nevû vendéglõs ebben az épületben, a “Zöldfa” nevû vendéglõben szolgálta ki a vendégeket évtizedeken át.
Majd a fák néhány helyen eltakarták a kirakatokat, cégtáblákat, míg ki nem vágták õket. De ez nem garantálta az üzletek fennmaradását sem.
Rózsa Gábor, Szentes múltjának kutatója dr. Péter Pál Petõfi utcai “L” alakú otthonának hajdani fényképeit is meglelte. A ház elõtt gömbakácok láthatók. A fák helyét aszfalttal fedték. Javasoltuk négyzetméteres területek feltörését, és oda gömbakácok ültetését. Ez nem valósult meg. Három beton és mûkõ virágtartót helyeztek el, bennük a virágok szenvednek. Megjegyzés: néhányat már magánosítottak.
Az épület Iskola utcai lábazatát a közelmúltat jelképezõ jó állapotú téglajárda szegélyezte. A Kisérben az 1800-as években elõdeink pallójárdán jártak. Rózsa Gáborral ezt terveztük ide elkészíttetni. Ebben én is szándékoztam részt venni. Majd a téglajárdára aszfaltot simítottak!
A természetet, múltat jelképezõ környezeti városkép pedig megnyugtatóbb, szebb! A mesterséges aligha, de legalább elgondolkodásra késztetõ. A város fáinak, virágainak, zöldterületeinek bõvítése, védelme feladatunk.
Kátai Ferenc