Birkózás nincs, baráti kör van
A birkózó sportnak nagy hagyománya és tisztelete van a mai napig. Városunkban 1926-ban jegyezzük a sportág beindulását. Jó néhány sikeres korszakról beszélhetünk, ha a szentesi birkózásra gondolunk.
Íme a legkiemelkedõbb idõszakok: az 1920-as, 1940-es 1950-es és 1970-es évek. Az utolsó nagy aranykora városunk birkózó sportjának az 1979-1991-ig tartó idõszak. Ez a sportág 1991. elején lényegében megszûnt. Ami meglepõ, hogy nincs birkózás városunkban, s mégis megalakult nálunk a Birkózók Baráti Köre. Elnöke Dr. Kiss Tóth Tihamér. Alelnöke Rónyai Zoltán. Velük beszélgettem.
* * *
2007. február 28-án alakultunk meg több mint tíz fõvel, – kezdte bevezetõjében a baráti kör elnöke, majd így folytatta. – Jelenleg a tagok száma meghaladja a húsz fõt. A baráti kör valamennyi korosztályt képvisel. Célja, hogy szervezett keretek között öszszefogja a város birkózóit. Erõsítse a sporttársi és emberi kapcsolatokat. Ápolja a város nagy múltú birkózó sportjának hagyományait.
A kiváló eredményt elért sportolók emlékét, a tisztelet és a megbecsülés okán azért õrizzük, hogy a jelen és az utókor is tisztában legyen eredményeik jelentõségével. Ápolja Lõrincz Márton olimpiai bajnok és dr. Papp László olimpiai ezüst érmes, a városi sportcsarnok névadójának emlékét. Más szervezetekkel együtt a városi sportcsarnok falán elhelyezett emléktáblát megkoszorúzza, valamint a szülõházának falán lévõ emléktáblánál is elhelyezze a megemlékezés virágait.
– A legfontosabb célunk, hogy ismét legyen birkózó szakosztály Szentesen. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a baráti kör nem azonos a dr. Papp László Emlékbizottsággal.
A birkózósport újraélesztésének vannak kezdeti sikerei, – így az elnök: – Az egyik általános iskolában megrendezett versenyekre grund birkózásban Pintér Ferenc egykori birkózó és edzõ vezetésével – meglepetésünkre – negyven gyermek nevezett. Megpróbálunk a város iskoláiban grund birkózást rendezni, és erre építenénk a szakosztály megalapítását.
– Az a baráti kör véleménye, hogy akkor érdemes a szakosztályt újra életre hívni, ha annak a személyi és anyagi háttere megvan. Tehát diáksportkör keretein belül képzeljük el a birkózás talpra állítását városunkban. A régi és a volt fiatalabb birkózók is egyre gyakrabban hangoztatják, hogy a korábban oly népszerû küzdõsport lángját újra fellobbantanák.
– Amikor a sportág eltûnt a szentesi sportpalettáról, ön még aktívan ûzte e sportot. Hogyan tudta feldolgozni, hogy Szentesen nincs tovább?
– Abban az idõben én még saját pályafutásommal foglalkoztam, – mondotta Rónyai Zoltán, aki városunkban kezdett el birkózni, majd következett a Honvéd, Vasas, onnan hazakerülve tapasztalta, hogy nincs többé Szentesen birkózás.
– A szakosztály rajtunk kívül álló okok miatt szûnt meg, – tette hozzá Dr. Kiss Tóth Tihamér, az utolsó szakosztályvezetõ.
– Ez a generáció volt a legeredményesebb. Huszonöt birkózó szakosztály közül az 1990-es évben országos ranglistán a hetedik, nyolcadikak voltunk a korcsoportunkban. Éppen ezek az eredmények ébresztenek állandó nosztalgiát. Majd ismét Rónyai Zoltán vette át a szót:
– Amikor hazaköltöztem Szentesre, akkor fogalmazódott meg bennem, hogy az itteni közösség hiányzik. Sok barát a szõnyeghez köthetõ, és ez a mai napig is ûrt ébreszt bennem. Már ezért is jó lenne, ha ismét lenne birkózás Szentesen. Egyrészt a gyerekek miatt, akik le tudnák vezetni felesleges energiájukat. Nem csavarognának az utcán. Másrészt az idõsebbek miatt is, mint én is, vagy az elõttem lévõ generációk, heti egy-két alkalommal a régi közösségbe lemenni, és egy jót mozogni.
– Többször próbálkoztak már a sportág újraindításával, de ez idáig nem sikerült. Mi lehet ennek az oka?
Rónyai Zoltán: Valószínû, akik ezt próbálták, azok munkahelyi elfoglaltság miatt nem tudták vállalni heti rendszerességgel az edzések vezetését. Ez lehetett az elsõdleges ok.
Dr. Kiss-Tóth Tihamér: Visszatartott bennünket az is, hogy az anyagiakat nem láttuk biztosítva.
– A jelenlegi helyzetben, amikor nagy elvonások vannak, az aktívan mûködõ szakosztályoktól is pénzt vesznek el. Egy kezdõ szakosztálynak fokozott nehézségei lehetnek. Elõször is meg kell keresni az anyagi lehetõségeket, amelyek biztosítják a leendõ szakosztály mûködését. A mielõbbi újraindításhoz támogatók segítségét várjuk.
Zárszavában a baráti kör elnöke hangsúlyozta:
– A baráti kör tagjai nem csak volt birkózók és családtagjaik lehetnek, hanem azok is, akik szimpatizálnak a küzdõsport ezen ágával. A jelenlegi húsz fõs baráti kör tovább növekedhetne, és nagy családias közösségé válhatna.
Varga Zoltán
(Fotók: családi archívumból.)