Áprilisi esőtől nyílnak május virágai
Szelek hava Mars isten kedvesérõl, Vénuszról kapta a nevét, akit Aperirienek is neveztek. A latin aperire jelentése megnyitni, egyértelmû, hogy a megnyíló, kinyíló természetre gondolunk.
Vénusz a görög mitológiában a szépség, a szerelem és a testi gyönyörök istennõje, akit a virágzó tavasszal is azonosítanak.
Ilyenkor nemcsak a kertek virágai, a lányok és asszonyok is kinyílnak, megújulnak, megszépülnek, örülve egy új frizurának, ami eddig hullámos volt, s most egyenes lett. A változás felett érzett öröm valóban megszépíti az életét, magabiztosságot ad az újjászületést megélõnek.
Komoly kisherceg és hercegkisasszony bandukol a zöldellõ fák alatt, a kétévesek öntudatával. A babakocsikban is vidámabban mosolyognak a babák, hiszen lekerültek a meleg, téli kezeslábasok, takarók. Madarak csicsergése ébreszti a természetet, örömet szerezve dalukkal mindenkinek.
Az igazi, fagyos télnek vége, s ez sok írónkat és költõnket ihletett szép mûvek írására. A hónap tizenegyedik napján ünnepeljük, a költészet napját, hálánk jeléül és köszönetül, életünket megszépítõ versekért, szürke napjainkat megszínesítõ történetekért.
Áprilisban van az idén húsvét is, ami a zsidóság és a kereszténység legnagyobb ünnepe. A zsidó húsvét, a pászka ünnepe, az egyiptomi szabadulás emlékezetére. Idõszámításunk elõtt a 9. században még természeti ünnepnek számított, az aratás kezdetének.
A keresztények, Jézus Krisztus feltámadásának örülnek, s fejezik ki hálájukat azért az áldozatért, amit értünk, halandó emberekért tett.
Az ünnep jelképei közül a barka, a pálmaágakat testesíti meg, amivel Jézus Jeruzsálembe bevonult, bolyhos virágjának különleges gyógyerõt tulajdonítanak.
A bárány a legõsibb jelkép. Az Ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egy hibátlan bárányt áldoztak, vérével bekenték az ajtófélfát, hogy az Úr haragja elkerülje a házat.
A gyerekek számára oly kedves nyuszi, tõle kapják az ajándékot, német közvetítéssel került hozzánk. Valószínûleg egy félreértés következtében vált húsvéti jelképpé. A gyöngytyúk a régi idõkben hozzátartozott a német húsvéti menühöz, német neve Haselhuhn, röviden Hasel. S a félreértés itt jelentkezhetett, mert a nyúl németül Hase. Kis túlzással mondhatjuk, elszállt a gyöngytyúk, de megmaradt a nyúl és elterjedt a húsvéti jelképek között.
A tojásról köztudott, hogy termékenységi szimbólum széles e világban, hasonlóan a nyúlhoz. Színezése, díszítése mindig is fontos volt, nemcsak hazánkban, Európa számos országában is. Locsoló ajándékként adták, s remélhetõleg adják is a lányok a locsolóiknak, a legszebbet a legkedvesebbeknek, amit sokszor saját maguk díszítettek.
Április, a játékos, bolondos hónap az asztrológiában a kos, majd 21-tõl a bika csillagkép jellemzi.
A kos jegyû ember határozott, szereti a kihívásokat, gyakran „fejjel megy a falnak, teli kalandvággyal. Gyors észjárású, határozott és mindig nyíltlapokkal játszik. Nem szereti a szürkeséget, az állóvíz idegesíti. Kapcsolatait intenzíven éli meg az élet minden területén. A bika jegyben születettek, a kossal ellentétben már nyugodtabbak, türelmesek és kicsit kényelmesek. Gyakorlatiasak, négy lábbal állnak a földön, romantikusak, s fontos számukra a testi gyönyör.
Tavasz újjászületés, újrakezdés, az optimizmus megjelenése életünkben, kapcsolatainkban. A napsütés megszépíti az embereket, természetet, s így talán az életet.
Elfelejtjük az elsõ, tavaszi napsugarak megjelenése okozta örömben, hogy meg kell tisztítani az ablakot, mert a tél szürke függönyén nem lehet kilátni. S valóban megtisztulunk, nem csak testileg, lakásunk, de lelkünk is. Húsvétkor befejezõdik a 40 napos nagyböjt, latinul Qudragesima, ami a lelki megtisztulás mellett jót tesz a télen felszaladt kilóink elvesztésében. Ez az idõszak, nem más, mint önmegtartóztatás, amikor a böjtöléssel kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét. Színe a XIII. századtól a lila. A böjt végén van húsvét, amikor – mivel több napos ünnep – szép idõben érdemes útra kelni.
Kívánok az olvasóknak fiatalos, szép tavaszt, és kegyelem teljes húsvéti ünnepeket!
füredi zsuzsa