Újabb két kirendeltséget nyit a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet? – Jól kereskedtek a pénzzel
A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet március 23-án tartotta éves küldöttgyûlését. A tagság elégedetten fogadta a 2011-es év eredményeit, amelyekrõl röviden Kis János elnök-ügyvezetõ igazgató (képen) lapunknak is beszámolt.
Mind a tervekben leírt, mind az elõzõ évben realizált eredményeket túlszárnyalta 2011-ben a takarékszövetkezet, így az adózás elõtti eredményük elérte a 191,1 millió forintot, ami mintegy 10%-kal jobb a 2010 évinél. Ebbõl látszik, hogy mind a tizenöt kirendeltségnél pontos, gondos gazdálkodás folyt az év folyamán.
– Az eredménybõl az látszik, hogy a gazdasági nehézségek ellenére is gyarapodott a betétállományuk, jól gondolom?
– Üzletpolitikánknak nem volt célja 2011-ben a betétállomány növelése. Mintegy ötven százalékos szabad forrással rendelkezünk, nem vagyunk tehát gyûjtési kényszerben, ezért nem is alkalmaztunk kiugróan magas kamatokat. Ennek ellenére is mintegy 1,5 milliárd forinttal nõtt a betétállományunk, amely most már meghaladja a 22 milliárd forintot.
– Hogyan alakult a hitelezésük 2011-ben?
– A jogszabályi háttér miatt nálunk is visszaszorult a lakossági hitelezés minden formája, így a hitelállományunk is csökkent ezen a területen. Mintegy 20%-os növekedést értünk el azonban a vállalkozói hitelek kibocsátásában, ami 1,8 milliárdos emelkedést jelent takarékszövetkezetünk hitelállományában. Ez azonban kockázatot is hordoz magában, hiszen egy nem jól felépített gazdasági stratégia legalább annyira biztosan csõdbe vihet egy vállalkozást, mint a ma oly szokványos körbetartozások. Idén július elsejétõl azonban az elszámolási idõszakok bõvülésével 1 nap alatt akár öt számlára is el tud jutni az átutalt összeg. Talán ez a rendelkezés is javítani fog a fizetési morálon és a körbetartozás problémáján.
– Romlik tehát az adósok fizetési hajlandósága?
– Igen, egyre nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a kintlévõség-kezelésre. A mai végrehajtási gyakorlat szerint sajnos 2-3 évig is elhúzódhat egy-egy eljárás, a jelenlegi jogi környezet nem kedvez a hitelezõknek.
– Hogyan lehet ez ellen védekezni?
– Az elmúlt évben 450 millió forinttal növeltük a tartalékainkat, hiszen gondoskodnunk kell arról, hogy a tulajdonosaink is biztonságban tudhassák befektetéseiket. Úgy tudom, hogy a mi tartalékaink magasabbak az átlagnál, mégsem dõlhetünk azonban hátra.
– Hogyan érintették önöket a devizahitelesek végtörlesztési akciói?
– Mi, amíg tudtunk, elzárkóztunk a devizahitelek folyósításától, azonban a 2004-2005-ben ránk nehezedõ igények végül mégis kikényszerítették belõlünk is ezt a tevékenységet. Ráadásul nekünk más pénzintézettõl kellett felvennünk devizát, mert nem volt az igényeknek megfelelõ mennyiségû devizaállományunk betétben – vázolta.
– A deviza végtörlesztõk aránya azonban várakozásaink alatt maradt. Ügyfeleink egyharmadára számítottunk ebben a folyamatban, viszont csak 15%-uk élt a lehetõséggel. Voltak azonban olyan ügyfelek is, akik éppen ennek az eljárásnak köszönhetõen tértek vissza hozzánk, és lettek újra ügyfeleink. A végtörlesztõk 80%-a forinthitelt vett fel nálunk devizahitele kiváltására, de voltak – kisebb számban – olyanok is, akiknek – mivel nem tudtak megfelelõ fedezetet felmutatni – nem tudtunk segíteni.
– A takarékszövetkezetnél milyen irányban folynak tovább 2012-ben a fejlesztések?
– Erre az évre rekord öszszegû, 145 milliós beruházási tervet fogadott el a küldöttgyûlésünk. Ebbõl több mint 110 millió forintot a jövõnk építésére, új kirendeltségek nyitására szánunk. Csongrád és Békés megyében, két nagyvárosban folytatunk tárgyalásokat új kirendeltség nyitásáról. A szentesi kirendeltségi ügyféltér átalakítása után a hátsó kiszolgáló létesítmények felújítása is kiemelt feladat az idén. Az üzletházak modernizálása terén pedig a csongrádi kirendeltségünk következik, melynek belsõépítészeti tervei még az idén elkészülnek – tudtuk meg Kis János elnök- ügyvezetõ igazgatótól.
Kép és szöveg: D. T.